Pár éve még segítséggel is alig tudott belépni egy liftbe, ma 6 kilométert tud gyalogolni Marc, a francia férfi, aki a Parkinson-kór kezelésére gerincimplantátumot kapott.
Egy egyéves 12 páciens bevonásával végzett kutatás szerint a dopamintermelő neuronok egy része terápiásan pótolható.
Az agy-bél tengely szerepe óriási lehet a betegség diagnosztikájában, az agyi elváltozások egy részét pedig a szemen keresztül is fel lehet ismerni friss kutatások szerint.
Miután az alzheimeres betegek száma a világon meghaladta az 50 milliót, a betegség kutatásába ömleni kezdett a pénz. A kutatók óriási nyomás alatt próbálnak eredményeket felmutatni, amelyek némelyikéről kiderült, hogy közönséges hamisítvány. Új podcastsorozatunk, a Boncasztal első részében az Alzheimer-kórt boncolgatjuk.
Neurológiai, hangulati, légzési rendellenességeket, hangproblémákat és gyermekkori betegségeket, köztük az autizmust szűrnék a mesterséges intelligenciára épített alkalmazással.
A Birminghami Egyetem klinikájának kutatóorvosa szerint sikerült megtalálni azt a jellemző tünetet, amely lehetővé teszi a degeneratív idegrendszeri betegség korai diagnózisát, így a kór súlyosbodását megakadályozó vagy legalábbis a hanyatlást lelassító terápiák minél előbbi megkezdését is.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja a sztrók, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint az epilepszia és a demencia hátterében gyakran meghúzódó mechanizmus alapjaira derített fényt.
A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11 kutatócsoportját összefogó konzorcium által talált vegyületek és az általuk fejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek révén kezelhetővé válhat az agyszövet krónikus gyulladása és meggátolhatóvá az idegsejtek pusztulása.
Az ELTE és a Karlsruhei Műszaki Egyetem kutatói egy olyan mágneses magrezonancia méréseken alapuló spektroszkópiai eljárást fejlesztettek ki, amely az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező, betegségek kialakulását eredményező változásokat.
A Nature Neuroscience folyóiratban publikált kutatás szerint az egerek agyának vizsgálata ígéretes eredményekkel kecsegtet az Alzheimer-kór megfejtésében és terápiájában.
Sikerült azonosítani azt a két bélbaktériumot, amelyek túl korán már az emésztőrendszerben lebontják azt a gyógyszerhatóanyagot, amelynek csak az agy-vér gáton átjutva kellene dopaminná alakulni. Szerencsére megvan az ellenszer is.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk
Robotokkal pontosabb és gyorsabb, mégsem mindenható az agyműtét Parkinson-kór ellen: a betegségnek csak a tüneteit képes enyhíteni, az okait nem szünteti meg. A jól reagáló betegek viszont akár 10-15 évig tünetmentesek lehetnek. A Qubitnek az orvoscsapatát robotsebésszel bővítő Erőss Loránd idegsebész főorvos beszélt az eljárásról.
A kutatások szerint a Parkinson-kór egyik korai tüntete is lehet a jelentős súlyvesztés. Ez a tünet azonban csak súlyosbítja a későbbi motoros szimptómát, vagyis a betegség kezelésében kulcsfontosságú lehet a testsúly megtartása.