Sikerült szűznemzésre bírni egy egeret, igaz, alaposan meg kellett hozzá bütykölni a genetikai állományát
Egyetlen petesejtből hozott létre egészséges kisegeret egy kínai kutatócsoport, amely azt állítja, hogy kísérletével sikerült megdöntenie az emlősök szaporodásáról alkotott évszázados tudományos konszenzust. A Sanghaji Jiao Tong Egyetem kutató 220 egérpetét manipuláltak genetikai eljárásokkal, a petékből 190-et sikerült osztódásra bírniuk. Az így kialakított embrióban egyetlen állat, a petesejtet adó nőstény egér sejtjei osztódtak tovább. Az embriókat nőstény egerek méhébe ültették, és vártak. A 190 osztódásnak indult egérpetéből mindössze három embrió jutott el addig, hogy újszülött egér legyen belőle, és közülük is csak egyetlen kisegér érte meg, hogy a hírt a kutatók közzétegyék. Szakmai lektorálásra, vagyis peer-review-ra váró eredményeiket a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban publikálták.
Jónéhány állatfaj természetes körülmények között is képes hím egyedek nélkül szaporodni, de a jelenség többnyire az alacsonyabb rendű fajokra, puhatestűekre, férgekre, különféle rovarokra, például levéltetvekre, botsáskákra, darazsakra, tehát gerinctelen állatokra korlátozódik. Nagyjából 80 olyan gerinces fajt figyeltek meg eddig, amelynek egyedei egyetlen petesejtből is képesek utódot produkálni, a fajok mintegy fele a halak, illetve a hüllők osztályába tartozik.
A fejlettebb gerinces állatok, így az emlősök körében a szűznemzést azért tartották eddig lehetetlennek, mert az emlősök szaporodásában nagy szerepet játszik az úgynevezett genomikai bevésődés, az imprinting. Ez az úgynevezett epigenetikai folyamat határozza meg, hogy a hím és a nőstény egyedtől származó utódokban melyik szülőtől származó gének fejeződjenek ki. A bevésődés folyamán a génekben az apai vagy az anyai allél kap egy jelzést, többnyire egy metilcsoportot, amely a megjelölt allélt elcsendesíti. Ez a folyamat ráadásul független a klasszikus mendeli öröklésmenettől, és a metilációs mintázat az összes utódsejtnek sajátja.
Ahhoz, hogy az egérpete a hímivarsejt közreműködése nélkül is osztódásnak induljon, a kutatóknak át kellett írniuk a DNS-metilációs folyamatot. A génszerkesztés segítségével elérték, hogy a petesejtben a hímivarsejt jelenléte nélkül is létrejöjjön a feltételezésük szerint egészséges embrió kialakulásához szükséges DNS-metilációs mintázat.
Egy hasonló kísérletben egy másik kínai kutatócsoportnak korábban már sikerült két petesejtből összeeszkábálni egérutódokat. 2018-ban a Cell tudományos szakfolyóiratcsoporthoz tartozó Stem Cell folyóiratban cikkező kínai kutatócsoport 210 embriót hozott létre ivartalan szaporítással, amelyekből 29 kisegér meg is született. Akkor az egyik egéranyától származó petesejten felül a másik egéranya embrionális őssejtjeit is felhasználták a mutatványhoz. Hím egerekkel nem sikerült hasonló bravúrt elérni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: