A közmunka nem szűnt meg, csak átalakult
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A 2010-es évek elejétől a közmunka domináns foglalkoztatási forma lett vidéken, különösen a hátrányos helyzetű településeken, így ez a téma a terepen dolgozó antropológusok számára szinte megkerülhetetlenné vált. Szombati Kristóf, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos munkatársa éppen a szélsőjobb felfutásával foglalkozott, amikor Gyöngyöspatán végzett terepmunkája során elindult a helyi közmunkaprogram, majd 2015-től közelebbről is vizsgálni kezdte a jelenséget.
A közfoglalkoztatás a gazdasági eredetű, mély feszültségek kezelésére jött létre, ám később etnicizálódott és politizálódott. Még a szocialista-liberális kormányzat idején, 2009-ben indult az Út a munkához nevű program, majd a kormányváltás után megváltozott rendszerben futtatták fel, főként a legkisebb településeken. Célja egy mély válság közpolitikai megoldása, a társadalmi konfliktusok lefagyasztása volt.
A közfoglalkoztatást – főleg kezdetben – igen sok kritika kritika érte, a TK podcast friss adásában ezeknek az okára is kitérnek a beszélgetőpartnerek, valamint azt is elmondják, mennyiben bizonyul sikeresnek a program. Szóba kerül a „mintha-társadalmi rend”, vagyis annak az illúziója, hogy a közmunka képes integrálni a helyi társadalmat. A mintha-rend biztonságérzetet, fogódzót jelent, kapaszkodókat ad, integrációs ereje van, a függőségek pedig néha kívánatosak.
A közmunkaprogram büntető populizmusként indult, majd illiberális paternalizmussá vált. A polgármesterek rájöttek, hogy a közmunkások hasznosak: rend van a falvakban, a közmunka fontos bevételi forrássá vált. A közfoglalkoztatott státusz megbecsültséget jelent, gyengült a büntető elem, a paternalista elem ezzel párhuzamosan erősödött. A közmunkás feleslegesből a helyi társadalom szükséges tagjává válhatott.
A 2010-es évek közepén sokan átkerültek az elsődleges munkaerőpiacra, mások bent maradtak, leginkább nők – ennek okaira is fény derül a beszélgetésben. Kristóf Luca (tudományos főmunkatárs, TK Szociológiai Intézet) beszélgetőpartnerei: Kovai Cecília, a Közgazdaság- és Regionális Tudományok Kutatóközpontja (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, valamint Szombati Kristóf, a TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető az Anchor, a Spotify vagy az Apple Podcasts felületén is.
Korábbi TK podcastek a Qubiten:
Lehet-e a társadalom innovatív?
Az innováció nemcsak az üzletben vagy a technológiában fontos, hanem társadalmi problémákra is megoldást nyújthat, legyen szó mikrohitelezésről, munkanélkülieket segítő képzési programokról vagy hátrányos helyzetű gyerekek mentorálásáról. Az ilyen programok sikerének titka az állami bürokráciát megkerülő széles társadalmi összefogás – erre hoznak még több példát a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai az új podcastban.
Ki a menő az osztályban?
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.