A közmunka nem szűnt meg, csak átalakult

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A 2010-es évek elejétől a közmunka domináns foglalkoztatási forma lett vidéken, különösen a hátrányos helyzetű településeken, így ez a téma a terepen dolgozó antropológusok számára szinte megkerülhetetlenné vált. Szombati Kristóf, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos munkatársa éppen a szélsőjobb felfutásával foglalkozott, amikor Gyöngyöspatán végzett terepmunkája során elindult a helyi közmunkaprogram, majd 2015-től közelebbről is vizsgálni kezdte a jelenséget.

A közfoglalkoztatás a gazdasági eredetű, mély feszültségek kezelésére jött létre, ám később etnicizálódott és politizálódott. Még a szocialista-liberális kormányzat idején, 2009-ben indult az Út a munkához nevű program, majd a kormányváltás után megváltozott rendszerben futtatták fel, főként a legkisebb településeken. Célja egy mély válság közpolitikai megoldása, a társadalmi konfliktusok lefagyasztása volt. 

A közfoglalkoztatást – főleg kezdetben – igen sok kritika kritika érte, a TK podcast friss adásában ezeknek az okára is kitérnek a beszélgetőpartnerek, valamint azt is elmondják, mennyiben bizonyul sikeresnek a program. Szóba kerül a „mintha-társadalmi rend”, vagyis annak az illúziója, hogy a közmunka képes integrálni a helyi társadalmat. A mintha-rend biztonságérzetet, fogódzót jelent, kapaszkodókat ad, integrációs ereje van, a függőségek pedig néha kívánatosak.

A közmunkaprogram büntető populizmusként indult, majd illiberális paternalizmussá vált. A polgármesterek rájöttek, hogy a közmunkások hasznosak: rend van a falvakban, a közmunka fontos bevételi forrássá vált. A közfoglalkoztatott státusz megbecsültséget jelent, gyengült a büntető elem, a paternalista elem ezzel párhuzamosan erősödött. A közmunkás feleslegesből a helyi társadalom szükséges tagjává válhatott. 

A 2010-es évek közepén sokan átkerültek az elsődleges munkaerőpiacra, mások bent maradtak, leginkább nők – ennek okaira is fény derül a beszélgetésben. Kristóf Luca (tudományos főmunkatárs, TK Szociológiai Intézet) beszélgetőpartnerei: Kovai Cecília, a Közgazdaság- és Regionális Tudományok Kutatóközpontja (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, valamint Szombati Kristóf, a TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa.

Fotó: TK

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető az Anchor, a Spotify vagy az Apple Podcasts felületén is.

Korábbi TK podcastek a Qubiten: