Bár az áprilisi választások után hirtelen mindenki vidékszakértő lett az országban, a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű: a parasztság eltűnésével a város és vidék közt húzódó határ is elmosódott, a tájak és életformák sokfélesége miatt nincs is igazán olyan, hogy „vidék”. A TK Podcast vendége Csurgó Bernadett vidékkutató szociológus.
Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?
A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.
Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.
Legfeljebb rezsimváltás esetén van esélye annak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerüljön a népirtással vádolt Vlagyimir Putyin ügye, míg a legfelsőbb politikai vezetőkön kívüli bűnösöket a nemzeti bíróságoknak kellene elítélniük. A TK Podcast adásában Hoffmann Tamás nemzetközi jogász beszél az ukrajnai események jogi oldaláról.
Az Érzelmek és járványpolitizálás című, frissen megjelent tanulmánykötet szerzői utánajártak, hogyan befolyásolták követőik érzelmeit a vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok a Facebookon a covidjárvány alatt, és hogy miben különbözött a két oldal járványkommunikációja. A TK Podcastben a kötet szerkesztője, Szabó Gabriella mutatja be az eredményt.
A kutatóknak ma már számos eszközük van arra, hogy akár évszázados távlatban vizsgálják, hogy miről beszélnek a politikusok, vagy hogy milyen témákban születnek törvények. Az egyes országok napirendjeinek összehasonlításából arra is következtetni lehet, hogy demokratikus, nem demokratikus vagy hibrid rezsimekről van szó.
Magyarországon 2011 óta van lehetőség nemzetiségi lista állítására az országgyűlési választáson, de eddig csak a német kisebbségnek lett parlamenti képviselője. A mintegy 50 eddigi roma pártból nem tudott egyik sem kiemelkedni – ez a kamupártoknak, a közösség sokszínűségének és megosztottságának, valamint a többi párt ellenérdekeltségének is köszönhető.
Apafigura-e a falusi polgármester? Családbarát munkahely-e a közmunka? Mi az a mintha-társadalom? A TK podcastjében antropológusok néztek a közfoglalkoztatási statisztikák mögé, hogy feltárják, hogyan hatott a közmunkaprogram a magyar társadalomra.
Az innováció nemcsak az üzletben vagy a technológiában fontos, hanem társadalmi problémákra is megoldást nyújthat, legyen szó mikrohitelezésről, munkanélkülieket segítő képzési programokról vagy hátrányos helyzetű gyerekek mentorálásáról. Az ilyen programok sikerének titka az állami bürokráciát megkerülő széles társadalmi összefogás – erre hoznak még több példát a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai az új podcastban.
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.