A Kárpátokban talált rovátkolt medvecsont a neandervölgyi kultúra egyik legősibb eurázsiai bizonyítéka
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
A partmenti síkságot és felföldet ma már víz borítja, korábban viszont emberek lakták, akik kapcsolatban álltak a kontinens lakóival is.
A 8 ezer évvel ezelőtt a mai Bretagne területén élők maradványainak genomikai elemzése az eddig feltételezett primitív rendszereknél jóval összetettebb társadalmi struktúrák meglétére utal.
A Szicíliában lezuhant Myers alhadnagy maradványait egy speciális DNS-elemzési módszerrel azonosították, így halála után 80 évvel eltemethette őt a családja.
Egy új kutatás megerősíti az új-mexikói White Sands Nemzeti Park területén két éve felfedezett emberi lábnyomok korát.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
Már az emberelődök is megosztották egymással az élelmüket, és a közös étkezésnek azóta kiemelt szerep jut, amióta az ember eszik. Evolúciós kényszer, erkölcsi parancs vagy társadalmi szükségszerűség megosztani egymással, amink van?
Robin Dunbar brit antropológus szerint az ember legfeljebb 150 barátságot képes kezelni. Kutatásaiból kiderült, hogy barátainkban elsősorban önmagunkat keressük, és hogy a baráti kapcsolatok hiánya legalább olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
A mai Spanyolország északi és Franciaország déli területeiről előkerült leleletek kormeghatározása alapján biztosnak látszik a 2800 éven át tartó szomszédi viszony.
Jeremy DeSilva és kollégái 2021 derekán azt állították, hogy az emberi agyméret csökkeni kezdett a földművelésre történő áttérés után, az ok pedig maga az urbanizáció. Az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski viszont tüzetesen újból megvizsgálta a tavaly tálalt bizonyítékokat.