80 év után találták meg a második világháborúban eltűnt pilótát
11.17.
A Szicíliában lezuhant Myers alhadnagy maradványait egy speciális DNS-elemzési módszerrel azonosították, így halála után 80 évvel eltemethette őt a családja.
antropológia
Pollenelemzés bizonyítja, hogy 21 ezer évvel ezelőtt már biztosan éltek emberek Amerikában
10.09.
Egy új kutatás megerősíti az új-mexikói White Sands Nemzeti Park területén két éve felfedezett emberi lábnyomok korát.
A vadászó-gyűjtögető népek a bronzkorban újrahódíthatták Kelet-Közép-Európát
08.10.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
Norman Owen-Smith: Az emberré válás csakis Afrikában mehetett végbe
02.02.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
Elképesztő koponyagyűjtemény került elő egy neandervölgyi barlangból
01.30.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
A neandervölgyiek agya felnőtten is fiatalos maradt, ugyanúgy, mint a mai embereké
01.09.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
Az ízletes döghústól A nagy zabálásig: hogyan alakult ki a közös evés?
2022.12.04.
Már az emberelődök is megosztották egymással az élelmüket, és a közös étkezésnek azóta kiemelt szerep jut, amióta az ember eszik. Evolúciós kényszer, erkölcsi parancs vagy társadalmi szükségszerűség megosztani egymással, amink van?
Azért vannak a jó barátok, hogy meghosszabbítsák az életed
2022.11.06.
Robin Dunbar brit antropológus szerint az ember legfeljebb 150 barátságot képes kezelni. Kutatásaiból kiderült, hogy barátainkban elsősorban önmagunkat keressük, és hogy a baráti kapcsolatok hiánya legalább olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.
A nők vándorlása kötötte össze a kis közösségekben élő neandervölgyiek csoportjait
2022.10.19.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
3 évezredet biztosan együtt éltünk a neandervölgyiekkel
2022.10.14.
A mai Spanyolország északi és Franciaország déli területeiről előkerült leleletek kormeghatározása alapján biztosnak látszik a 2800 éven át tartó szomszédi viszony.
Mégsem indult zsugorodásnak az emberek agya az első városok kialakulása után
2022.08.08.
Jeremy DeSilva és kollégái 2021 derekán azt állították, hogy az emberi agyméret csökkeni kezdett a földművelésre történő áttérés után, az ok pedig maga az urbanizáció. Az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski viszont tüzetesen újból megvizsgálta a tavaly tálalt bizonyítékokat.
Átírja a törzsfejlődés kronológiáját a Spanyolországban most felfedezett 1,4 millió éves európai emberelőd
2022.07.11.
A július 8-án bejelentett felfedezés az emberré válás történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az Afrikát elsőként elhagyó elődfaj vándorlását segíthet rekonstruálni.
Videóajánló: Káprázatos arcrekonstrukciók elevenítik meg a több tízezezer éves emberi leleteket
2022.06.19.
A koponyamaradványok alapján az arcvonásokat már korábban is el lehetett képzelni, de a csontokból kinyert DNS segítségével mára a szem, a haj és a bőr színét, sőt az illető egészségi állapotát is meg lehet határozni.
Rekonstruálták egy 4000 évvel ezelőtt élt közép-európai nő arcát, ékszereit és ruháját
2022.06.13.
A bronzkori úněticei kultúrához tartozó nő maradványaira a cseh-lengyel határ mentén találtak rá egy temetőben. Míg a nőket általában dísztelenül temették el, ő bronz karkötőket, arany fülbevalókat és borostyángyöngyből fűzött nyakláncot viselt a sírban.
A közösségi kapcsolatok miatt terjedt el egész Afrikában a kőkorszak svájci bicskája
2022.06.10.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.