Jeremy DeSilva és kollégái 2021 derekán azt állították, hogy az emberi agyméret csökkeni kezdett a földművelésre történő áttérés után, az ok pedig maga az urbanizáció. Az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski viszont tüzetesen újból megvizsgálta a tavaly tálalt bizonyítékokat.
A július 8-án bejelentett felfedezés az emberré válás történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az Afrikát elsőként elhagyó elődfaj vándorlását segíthet rekonstruálni.
A koponyamaradványok alapján az arcvonásokat már korábban is el lehetett képzelni, de a csontokból kinyert DNS segítségével mára a szem, a haj és a bőr színét, sőt az illető egészségi állapotát is meg lehet határozni.
A bronzkori úněticei kultúrához tartozó nő maradványaira a cseh-lengyel határ mentén találtak rá egy temetőben. Míg a nőket általában dísztelenül temették el, ő bronz karkötőket, arany fülbevalókat és borostyángyöngyből fűzött nyakláncot viselt a sírban.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.
A 2003-ban felfedezett, hobbitnak is nevezett floresi ember (Homo floresiensis) 50 ezer éve együtt élt a modern emberrel, de a régészeti leletekkel meglepően nagy mértékben egybevágó helyi beszámolók szerint „a majomember” időről időre még ma is feltűnik a szigeten.
A svédországi Västernorrlands Museum tárlatán kiállított 3D nyomtatással rekonstruált nő a földművelést halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel kiegészítő népességhez tartozhatott.
Apafigura-e a falusi polgármester? Családbarát munkahely-e a közmunka? Mi az a mintha-társadalom? A TK podcastjében antropológusok néztek a közfoglalkoztatási statisztikák mögé, hogy feltárják, hogyan hatott a közmunkaprogram a magyar társadalomra.
A kutatók az intermembrális index néven ismert arányszámmal határozzák meg, hogy miként használják járás közben mellső és hátsó végtagjaikat az emlősök. A LiveScience ennek alapján kiderítette, hogy melyik állatfaj gibbonabb a gibbonoknál.
Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
Az eddigi régészeti leletek szerint az első emberek nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a dohányfüstölésre. Egy Utahban feltárt, több mint 12 ezer évvel ezelőtti táborhely vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a nikotin hatásait jóval korábban felfedezték az emberek. A dohányfogyasztás kezdeti módja azonban még tisztázásra vár.
Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
Nagyon sok a közös vonás az emberi nevetés, illetve több tucat állatfajnál a játékos viselkedését kísérő hangok között. Két amerikai kutató elemezte az állati játékhoz kapcsolódó hangadás jellegzetességeit.
Robin Dunbar antropológus elmélete bombaként robbant a kilencvenes években. Svéd kutatók mai módszerekkel végezték el újra az elemzését, és kiderült, hogy a bizalmi körök méretét egyszerűen nem lehet a Dunbar-féle metódussal megbecsülni.
A londoni Természettudományi Múzeum antropológusai 48 ezer éves fogakat vizsgáltak újra.
Amerikai kutatók újszerű biokémiai módszerrel, ún. metabolomikus elemzéssel állapították meg, milyen növény kémiai nyomai lelhetők fel az évezredes szelencéken. Kiderült, hogy a maják is kedvelték a büdöskét, akárcsak az aztékok.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
A részeg állatokról szóló vicces anekdoták mögött viszonylag kevés a tudományos tény – az elefántról például eddig azt tartották, hogy egyszerűen nem tud elég erjedt gyümölcsöt magához venni ahhoz, hogy lerészegedjen, mert túl nagy. Most kiderült, hogy az elefánt igenis képes berúgni, a magyarázat a génekben rejlik.
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.
Eddig ismeretlen emberfajt azonosítottak a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigetén. A fosszíliák alapján a Homo luzonensis egy méternél is alacsonyabb lény volt, aki két lábon járt ugyan, de fára is mászott.
Noha a filozófusoknak több száz éve nem sikerült kőbe vésett definíciót alkotniuk, egy csapat oxfordi antropológus mégis arra vállalkozott, hogy emberi közösségek viselkedéséből határozza meg, mi tekinthető egyetemesen morálisnak.
A barna bábu tízszer olyan vonzó a böglyöknek, mint egy fehér csíkos barna, és egy drapp bábu kétszer több böglyöt vonz, mint a csíkos. ELTE-s kutatók bizonyították az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatását.
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.