Az emberi evolúció képtelen lépést tartani a modernizáció tempójával
A Homo sapiens stresszreakciói élet-halál helyzetekre vonatkoznak, nem pedig egy e-mail megválaszolására, állítja egy új evolúciós antropológiai tanulmány.
antropológia
Akár 15 ember elég lehetett a Húsvét-sziget hatalmas kőszobrainak mozgatásához
Rapa Nui lakói kötélen hintáztatva sétáltathatták a helyükre a rejtélyes, akár 10 méter magas és több tíz tonnás moaikat, ami ellentmond az eddigi, hatalmas munkaerővel számoló feltételezéseknek.
Teljesen átírhatja az emberi evolúció történetét egy Kínában talált, egymillió éves koponya
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
A neandervölgyiek gasztronómiájában már megjelent az „ahány ház, annyi szokás” sokfélesége
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói egymástól mindössze 70 kilométerre fekvő két lelőhelyről előkerült leleteket vizsgálva jutottak meglepő eredményre.
300 ezer éve egy rejtélyes civilizáció fából faragott szerszámokkal takarította be a termést Kelet-Ázsiában
A kutatók feltételezése szerint az eszközöket a gyenyiszovai emberek készítették.
Őskori módszerekkel építettek kenut, hogy rekonstruáljanak egy 30 000 évvel ezelőtt megtett hajóutat
A cédrusból kőszerszámokkal kivájt kenuval, kizárólag a Nap, a csillagok és az áramlatok követésével 45 óra alatt sikerült megtenni a 220 kilométeres utat Tajvanról a Rjúkjú-szigetekre.
Új vizsgálatok igazolják, tényleg voltak emberek a legzordabb jégkorszak idején Észak-Amerikában
Évekkel ezelőtt, Új-Mexikóban megtalált szenzációs lábnyomok új, radiokarbonos vizsgálata erősíti meg a korábbi elképzelést.
Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
Egy 28 ezer éves hibrid a bizonyíték a neandervölgyi és a modern ember tízezer évekig tartó együttélésére
A Lisszaboni Egyetem kutatói ultraprecíz radiokarbonos technológiával vizsgálták a korábban feltárt maradványokat.
A legyőzöttek agyának elfogyasztása gyakran előfordult a 18 ezer évvel ezelőtti Európában
Katalán és lengyel paleoantropológusok az igazságügyi szakértői praxisban is alkalmazott technológiával vizsgálták a Krakkóhoz közeli Maszycka-barlangból előkerült embermaradványokat.
A mai csimpánzok ugyanúgy választanak és használnak szerszámokat, ahogy elődeink tették évmilliókkal ezelőtt
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
Homo juluensis néven önálló fajt alkothattak a gyenyiszovaiak
A legújabb kutatási eredmények szerint az Európát uraló neandervölgyiekkel párhuzamosan pár százezer éve még ők domináltak Észak-Ázsiában.
Gigantikus ősi halcsapdákra bukkantak Közép-Amerikában
A 640 kilométer hosszan kanyargó csatornarendszert 4 ezer éve építették a mai Belize területén élő vadászó-gyűjtögető népek.
Legalább háromszor keveredtek a kihalt gyenyiszovaiak a modern emberekkel
A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
Mérgezett nyílhegyeik tették csúcsragadozóvá az őskőkorszak vadászait
Egy frissen megjelent antropológiai tanulmány szerzői több száz paleolit fegyverlelet ballisztikai és sebzési mutatóit vizsgálva jutottak a vadászat fejlődéstörténetét átíró eredményre.