A kutatóhálózat 18 intézete az MTA alatt, sajátos jogállású jogi személyként működik majd tovább
Kedd délután a Tudományos és Technológiai Minisztérium államtitkárai bemutatták az ELTE TK munkatársainak az új kutatóhálózati működés terveit.
társadalomtudományi kutatóközpont
„Ami most van, az egy teljesen működésképtelen rendszer” – közeleg az MTA elnökválasztása
Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
Válaszolt az ELTE kancellárja az MTA kritikájára
Scheuer Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja szerint az egyetem új alapító okirata garantálja az augusztus 1-től az egyetembe olvadó bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok zavartalan finanszírozását.
Az Akadémia nem ért egyet leválasztott kutatási hálózatának megbontásával
Bár a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok 2025. augusztus 1-től az ELTE-hez tartoznak, működésük finanszírozásáról nem született megállapodás.
Az új rektor szerint az ELTE „megmenti” a négy kutatóintézetet, csak az nem világos, hogy mitől
Hosszú interjút adott Darázs Lénárd, az ELTE új rektora a HUN-REN négy intézetének átvételéről. A magyarázata érdekes fénytörésbe helyezi az elmúlt két hét történéseit, de homályban hagy fontos részleteket – ilyen az, amikor egy folyamat nem transzparens.
Tisza Kálmán volt a dualizmus Orbán Viktora, vagy Orbán Viktor a NER Bethlen Istvánja?
Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?
A roma és német közösségek is listát állíthatnának a választáson, de számos oka van, hogy ez nem mindig sikerül
Magyarországon 2011 óta van lehetőség nemzetiségi lista állítására az országgyűlési választáson, de eddig csak a német kisebbségnek lett parlamenti képviselője. A mintegy 50 eddigi roma pártból nem tudott egyik sem kiemelkedni – ez a kamupártoknak, a közösség sokszínűségének és megosztottságának, valamint a többi párt ellenérdekeltségének is köszönhető.
A közmunka nem szűnt meg, csak átalakult
Apafigura-e a falusi polgármester? Családbarát munkahely-e a közmunka? Mi az a mintha-társadalom? A TK podcastjében antropológusok néztek a közfoglalkoztatási statisztikák mögé, hogy feltárják, hogyan hatott a közmunkaprogram a magyar társadalomra.
A választók 18 százalékáért kell megküzdenie a kormánypártnak és az ellenzéknek
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Koltai Júlia: Az adattudomány kitűnően megmutatja az oltásellenesség stációit
Mi alapján választottunk vakcinát? Mik az elutasítás fő faktorai? És ha már itt tartunk, miért nem ajánl magyar metálbandákat a Spotify? A Qubit podcastjának vendége Koltai Júlia szociológus, akinek a számításalapú társadalomtudomány a szakterülete.
Ki a menő az osztályban?
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
Mit várnak Magyarországtól a kínai kötvénytelepesek, és mi vezérli a visszarománosodást?
Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.