Lehet-e a társadalom innovatív?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az innováció korunk egyik varázsszava. Ami innovatív, az jó, legyen szó megoldásról, vállalatról vagy technológiáról. De lehet-e a társadalom innovatív? A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) podcastja, A véleményeken túl legfrissebb epizódjában a társadalmi innováció kérdéskörét boncolgatják a terület kutatói.

Míg az üzleti innovációk a vállalatok piaci sikerességének növelését célozzák, a társadalmi innovációk valamilyen társadalmi probléma megoldását, enyhítését avagy új társadalmi lehetőségek megteremtését. A beszélgetésben Havas Attila, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főmunkatársa, aki az innovációval, annak társadalmi és gazdasági feltételeivel foglalkozik, elmondta, hogy a határok nem mindig jelölhetők ki ilyen egyértelműen.

A társadalmi innovációkhoz gyakran társulnak új üzleti megoldások is, így beszélhetünk hibrid innovációkról is. Ennek egy ismert példája a Mohamed Yunnus által indított és világszerte elterjedt mikrohitelezés intézménye, amely a legszegényebbeknek próbál segíteni azzal, hogy vagyoni fedezet nélkül, közösségi fedezettel nyújt nekik kölcsönöket, amelyből ők elindíthatják saját vállalkozásukat. A mikrohitelezés tehát egy társadalmi problémán enyhít, miközben adott esetben üzletileg is sikeres, vagy legalább önfenntartó lehet. Hazai kontextusban is létezik a mikrohitelezés, jóllehet a Kiút programban nem az üzleti, hanem a társadalmi vonatkozás, a filantrópia dominál.

Medve-Bálint Gergő, a TK kutatója a városok fejlesztési stratégiáiról beszélt. Kutatásában a közép-kelet-európai régió egyes nagyvárosainak stratégiáit vizsgálja, amelyek sikeres helyi fejlődést alapozhatnak meg. A helyi gazdaság fejlesztését tekinthetjük a társadalmi innováció esetének, hiszen egy nehezen definiálható problémára (lokális fejlődés) kell olyan megoldásokat találni, amelyek a helyi körülményekhez alkalmazkodnak. A megoldások tipikusan több társadalmi szereplő – a helyi önkormányzat, vállalkozások, egyetemek, civil szervezetek, egyházak stb. – részvételével kialakuló „fejlesztési koalíciók” révén születhetnek meg. A podcast Gdansk és Kolozsvár példáján mutatja be, hogy milyen feltételek mellett, milyen szereplők közreműködésével jöhetnek létre ilyen fejlesztési koalíciók. Kiderül az is, hogy kell-e a központi kormányzat támogatása a sikerhez.

Kisebb léptékű, lokális társadalmi innovációkat mutat be Keller Judit és Virág Tünde, a KRTK két kutatója, akik szerint a társadalmi innovációk tipikusan helyi jelenségek, amelyek gyakran a központi kormányzat által elhanyagolt problémákat kezelnek, méghozzá úgy, hogy az illeszkedjen az adott helység vagy térség kultúrájához, a kulcsszereplők erőforrásaihoz és elvárásaihoz. A Tranzit Programok például még a kilencvenes években indultak, és tovább- és átképzésekkel, illetve személyre szóló mentorálással igyekeztek a munkanélküli embereknek állást találni – az adatok szerint mintegy 70 százalékos sikerességgel. A siker titka a rugalmas, testreszabott megoldásokban keresendő, valamint abban, hogy sok különböző társadalmi szereplő vett részt a programokban, és nem egy állami hivatal bürokratikus működésére alapult. Hasonló elvekre és működési módra alapul a Tanoda mozgalom, amely a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai támogatását végzi, vagy a szegregált telepek felszámolását célzó helyi szociális munka számos példája.

Az Igazgyöngy Alapítvány tanodája Told községbenFotó: Igazgyöngy Alapítvány

A podcast apropóját a KRTK és TK közös kutatása – és aktuális konferenciája – adta, amely a társadalmi innovációkat, azok jellemzőit és az eredményességük feltételeit vizsgálja. Hogyan lehet támogatni a társadalom aktivitását saját problémáinak megoldásában? Mi lehet a szerepe az állami politikáknak a társadalmi innováció támogatásában? Milyen kulturális feltételei vannak, és ezek a feltételek (például a bizalom) mennyiben állnak rendelkezésre Magyarországon? Többek között ezek a kérdések állnak a kutatás fókuszában – és ezekről a kérdésekről a beszélgetésben is szó esik.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjának legújabb epizódja elérhető az Anchor, a Spotify vagy az Apple Podcasts felületén is. A sorozat korábbi részeiről a TK oldalán lehet tájékozódni.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: