Vörös vonalak, energiaválság, orosz izoláció: az orosz-ukrán háború hatása a posztszovjet térségre
Hamvába halt orosz villámháborús tervek; össznemzeti ukrán ellenállás; növekvő veszteségek mindkét oldalon; kétélű szankciók, amelyek nem csupán Oroszországot, hanem az európai és a világgazdaság egészét is stagflációba sodorhatják – ez az orosz–ukrán konfliktus mérlege a háború kirobbanása után közel 20 nappal. A Glossza podcast második rendhagyó adása a probléma olyan közép-kelet-európai vonatkozásait világítja meg, amelyekről a médiában eddig nem sok szó esett. Az adás vendégei Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója és Mitrovits Miklós, a BTK TTI Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa voltak.
Mitrovits, a 20. századi lengyel–magyar kapcsolatok szakértője a közösségi oldalán a háború első napjától naponta osztja meg a varsói Keleti Tanulmányok Intézete által publikált, rendkívül részletes és ami ennél is fontosabb, hitelesnek tekinthető katonapolitikai jelentéseket az aktuális eseményekről. Lényegesnek tartja az információterjesztésnek ezt a formáját, hiszen véleménye szerint a magyar sajtó sok tekintetben tájékozatlan az orosz–ukrán, illetve az orosz–lengyel relációkban. Mitrovits kezdeményezése Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség biztonságpolitikájának szakértője szerint is kulcsfontosságú, hiszen a katonai cselekmények mellett egy nagyon komoly információs háború is zajlik. Őt a háború a kirobbanása óta „sokkos állapotban tartja”, hiszen igazából az utolsó pillanatig nem hitt a kitörésében. Viszont ugyanígy voltak ezzel azok a harkivi, mariupoli és más városokban élő ukrán szakértők is, akikkel intenzív kapcsolatot tartva próbálja jelenleg értelmezni az eseményeket, és átfogó képet közvetíteni róluk a magyar közvéleménynek.
A háború hosszabb távú politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak felvázolása a szakértők szerint szinte lehetetlen, hiszen a konfliktus még csak pár hete tart. Néhány dolog ugyanakkor biztosnak tűnik: a naponta publikált katonai térképeken ábrázolt, az orosz előrenyomulást illusztráló úgynevezett vörös vonalak nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak. Mivel az adás március 11-i felvételének időpontjáig az agresszor igazából csak Herszon kikötővárosát foglalta el, nem állítható, hogy addig összefüggő területek kerültek orosz kézre. Ugyanakkor a Putyin nevével fémjelzett orosz vezetés nem teheti meg, hogy visszavonulót fúj. Mindkét szakértő szerint elképzelhető tehát, hogy a második világháborúhoz hasonlóan partizánharcokra berendezkedett ukrán védők még több hétig, sőt akár hónapokig kitartanak.
Kínai gyarmattá válik Oroszország?
És hogy milyen következményei lehetnek az eseményeknek Közép-Kelet-Európában? A beszélgetésben résztvevői szerint arra egyelőre kevés az esély, hogy a régió bármely állama hadviselő féllé válhat. Mindez azonban pillanatok alatt megváltozhat abban az esetben, ha a NATO a háborúba történő beavatkozás mellett dönt. Bendarzsevszkij szerint a konfliktusnak Kijev eleste sem fog feltétlenül véget vetni, hiszen az ukránok nem hátrálnak meg, ami a jelenlegi orosz fegyverletételi követelések mellett (örökös semlegesség, a hadsereg teljes leszerelése stb.) nem is várható el tőlük. A gazdasági szankciók miatt az sem kizárt, hogy a világgazdasági importtól kiszolgáltatott Oroszország hosszabb távon afféle kínai gyarmattá válik. Egyelőre a Glossza meghívottainak is csak felvetéseik vannak arról, hogy mi történik azzal a több mint háromszáz nyugati céggel, amely kivonult, illetve felfüggesztette tevékenységét Oroszországban. Kérdéses például, hogy később visszatérhetnek-e ezek a cégek, vagy esetleg államosítják az olyan franchise-hálózatokat, mint a McDonald’s.
Az orosz gázimportnak rendkívül kitett közép-európai régió és benne Magyarország számára viszont az energiahordozók körül kialakult mizéria a leginkább húsba vágó. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy egy viszonylag tőkeszegény térség pár hónap vagy év leforgása alatt álljon át teljes mértékben más típusú energiahordozók használatára. Pillanatnyilag tehát egészen biztosan nem lehet lemondani az orosz gázról, még akkor sem, ha e tekintetben az Egyesült Államok komoly nyomást gyakorol Európára. És ami a közvélemény számára még bizonyosan érdekes kérdés: a Paksi Atomerőmű kettes blokkjára vonatkozó kilátások, amelyekről szintén szó esik a beszélgetésben.
A Glossza 15. adása elérhető a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: