A konfliktusnak Kijev eleste sem fog feltétlenül véget vetni, hiszen az ukránok nem hátrálnak meg, ami a jelenlegi orosz fegyverletételi követelések mellett nem is várható el tőlük, mondta Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója a Glossza podcastban.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
Az amerikai politológus az ukrán válság kirobbanása után egy évvel, 2015-ben a Chicagói Egyetemen tartott előadást az ország politikai és etnikai megosztottságáról, az orosz területi követelésekről és arról, hogy szerinte még mi várható Ukrajnában. Van, ami bejött, van, ami nem.
Az Oroszországi Kommunista Párt szavazótábora mostanra az idősek és kevésbé képzettek pártjából nyitott, kifejezetten inkluzív párttá vált, amelynek támogatói között egyre több a fiatal, a jól képzett és a társadalmi hierarchiában magas pozíciókat betöltő választópolgár. Az orosz menedzserek csaknem harmada már a KPRF-et támogatja.
Egy egészséges demokráciában az a természetes, hogy a tagok váltanak, ha úgy érzik, pártjuk már nem az ő értékeiket képviseli. Kutatók a brit politikai pártokon vizsgálták meg, kik, mennyien és miért lépnek át más politikai csoportba.
Mi a közös Karajanban, Bernsteinben és Donald Trumpban? Az, hogy sokan hallgatnak rájuk. A karizma, a vezetői prototípusok és a vezetés romantikája azt sugallják, hogy a vezetőket azért követjük, mert hisszük, hogy kiválóbbak nálunk és képesek megoldani kollektív problémáinkat. A vezetők hatékonysága azonban nem minden, fenn is kell tartaniuk a látszólagosan közeli, szimbolikus kapcsolatot követőikkel.
A közteret elfoglaló demonstrálók tevékenyen közreműködtek a tiltakozást szervezők üzenetének célba juttatásában. Részvételük kézzelfoghatóvá vált, ez pedig rendkívüli módon megerősítette a bevonódás aktusát, így az elköteleződést – mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató politológus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által szervezett happeningszerű városi stafétáról.
A liberális állam olyan autóra kezd hasonlítani, ahol egymással megegyezni képtelen személyek vagy csoportok egyike birtokolja a kormányt, egy másik adja a gázt, és egy harmadik ellenőrzi a féket, illetve működteti az irányjelzőt. Így a vetokrácia a kormányzati működés rendszeres lefulladásához vezet, hiszen amit az egyik akar, azt a másik meg tudja akadályozni.
A magyaroknak csak a harmada érez személyes felelősséget a klímaváltozás miatt. Hogyan gondolkodik Európa a jelenségről, és hogyan lehet kizöldíteni a közvéleményt?