Megtalálták a maja naptár legkorábbi bizonyítékát egy piramis rejtett kamrájában
Guatemalában, egy piramis romjainál találtak rá arra a Krisztus előtti harmadik századból származó falfestménytöredékre, amelyen a maja naptár hetedik, szarvas nevű napját ábrázoló írásjel látható. A kutatók szerint a lelet a maja naptárak valaha talált legkorábbi használatát jelzi.
A töredékeket az észak-guatemalai dzsungelben, a San Bartolo nevű régészeti lelőhelyen találták, ahol 2001-ben fedezték fel azt az elásott kamrát, amelyben Kr. e. 100 körülről származó összetett, színes falfestmények találhatók. Ezek a festmények maja szertartási és mitológiai jeleneteket ábrázolnak.
A naptár részletét ugyanabban a Las Pinturas nevű piramisban tárták fel, ahol a még épségben maradt későbbi falfestmények is voltak. A maják gyakran a kezdeti kisebb templomokra építették a nagyobb építményeket, így történt ez a 30 méteres magasságot is elérő Las Pinturasszal is. „A falat az ősi maják szándékosan rombolták le, amikor újjáépítették szertartási tereiket. Ez végül piramissá nőtte ki magát” – mondta David Stuart, a Texasi Egyetem mezoamerikai kutatója és a kutatás vezetője.
A két kis fehér gipszdarabként jellemzett leletek egymáshoz illeszkednek, és fekete festékkel van rá felírva a szarvas napját jelző dátum, míg a töredékeken szereplő többi írásjelet a kutatók sem tudták rendesen kiolvasni. Mivel a lelet a piramis egy korábbi kamrájából származik, nagyjából kétszáz évvel korábbra datálható a naptárrészlet is, így ez a legkorábbi tárgyi bizonyíték a maja naptárak használatára – ez eddigi rekordtartó az időszámításunk előtti első századból származott.
A maja kultúra vívmányai közé tartozik a 800 írásjelet tartalmazó írásrendszer, a kifinomult paloták, templomok, piramisok és csillagvizsgálók építése, valamint a fémszerszámok vagy kerék használata nélkül végzett földművelés. Három különböző időszámításuk közé tartozott a 260 napos rituális ciklust rögzítő tzolkin naptár is, amely a Nap, a Hold és a bolygók mozgásának megfigyelésén alapult, és a 20 szimbólummal ellátott nap 13-szori ismétlődéséből állt.
A nagyjából Kr. e. 250-ig tartó preklasszikus maja korszak egyik regionális központja volt San Bartolo, ahol a kutatók már mintegy 7000 falfestménytöredéket találtak – ezek között vannak apró, körömnyi, de akár 20*40 centiméteres darabok is. Heather Hurst, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány antropológus társszerzője egy óriási kirakós játéknak nevezte a kutatók előtt álló munkát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: