Sikeres volt a több százmillió génmódosított szúnyog szélnek eresztése
A Nature húsvéthétfőn ismertette azt a jelentést, amely az Egyesült Államok legdélebbi pontján, a Florida Keys szigetcsoport szigetein egy éve megkezdett, több százmillió rovar szabadon engedésével járó nagyszabású biotechnológiai kísérlet első eredményeiről számol be.
Mint azt a Qubiten korábban megírtuk, 2021 áprilisában a Florida Keys-i szúnyogirtásért felelős hivatal és az Oxitec nevű brit biotechnológiai cég hím egyiptomi csípőszúnyogok (Aedes aegypti) génmódosított lárváit telepítette a helyi ökoszisztémákba. A genetikai beavatkozással úgy módosították a rovarok szaporodásbiológiai tulajdonságait, hogy az ilyen hímeknek csak hímivarú utódai lehetnek, ezzel csökkentve a vérszívó nőstények arányát a terület szúnyogpopulációjában. A hímek ezen felül egy olyan ártalmatlan genetikai tulajdonságot is örökítettek, amely hatására az utód UV-fényben fluoreszkál. A kísérlet célja az olyan rovarok által terjesztett betegségek megfékezése mint a Zika, a dengue vagy a sárgaláz.
Az Oxitec kutatói 22 ezer szúnyogpetét gyűjtöttek vissza a hímlárvák feltételezett kikelése után az érintett területekről. A webinar keretében is ismertetett eredmény igazolta a biotechnológiai cég várakozásait. A kikelő állományban voltak – UV-fényben fluoreszkáló, tehát a módosított hímektől származó – nőstények, de azok még azelőtt elpusztultak, hogy elérték volna az ivarérett kort. A kutatók azt is megállapították, hogy a génmódosítás két-három hónapig, vagyis legalább három szúnyognemzedéken át érvényesült a vadon élő populációban, aztán viszont nyom nélkül eltűnt. Ráadásul a kibocsátási pontok 400 méteres körzetén kívül nem terjedt el a mesterséges génváltozat még több generációval később sem.
Az Oxitec a következőkben azt szeretné vizsgálni, hogy miként növelhető meg a génmódosítás hatótávolsága és mi kell ahhoz, hogy a sokkal génmódosítás is hosszabb ideig érvényesüljön.
De a kísérlet nem csak ezért nem oldotta meg a Florida Keys szigetcsoport járványproblémáit. A térségben a szúnyogpopulációnak mindössze 4 százalékát teszik ki az egyiptomi csípőszúnyogok. A potenciális vírusvektor vérszívók 80 százaléka az Aedes taeniorhynchus nevű sósmocsári csípőszúnyogok nőstényei közül kerül ki.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
