Két év alatt rezisztensek lettek a legújabb rovarölőre a kameruni maláriaszúnyogok
A COVID-19 árnyékában Afrikában továbbra is ádáz harc dúl a malária leküzdéséért. Az Anopheles nembe tartozó maláriaszúnyogok által terjesztett parazita egysejtűek okozta váltóláz elleni védekezés sokféle fronton zajlik, ezek egyike a beltéri szúnyogirtás.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO két évvel ezelőtt zöld utat adott Afrikában az Európai Unióban már tiltott neonikotinoidok közé tartozó klotianidinnak, illetve az ezt tartalmazó szereknek.
A beporzó rovarok tömeges pusztulásáért felelős rovarirtók közül Afrikában a klotianidint használták leginkább az elmúlt két évben, csakhogy nemrégiben kiderült, hogy a maláriaszúnyogok egyik faja érzéketlenné vált erre az idegméregre.
A Science híradása szerint a kameruni Fertőző Betegségek Kutatóközpontjának (CRID) munkatársai arról számoltak be, hogy a legújabb fővárosi és vidéki mintavételek alapján az Anopheles gambiae egyedeinek több mint fele túlélte a permetezést, miközben egy másik maláriaszúnyog-fajhoz (Anopheles coluzzii) tartozó vérszívók elpusztultak.
A CRID kutatói szerint a rezisztenciát az válthatta ki a szúnyogfajnál, hogy Afrikában tömegesen vetnek be más neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, gyakran anélkül előzetesen letesztelnék azokat a helyi rovarfaunára.
A Science megkérdezte a hatóanyag egyik legnagyobb előállítójának számító Bayern szakértőjét is, akit nem lepett meg a kameruni kutatók eredménye. A gyógyszer- és vegyszergyártó multi szakértője szerint hasonló rezisztenciát tapasztaltak elefántcsontparti kísérleteikben is, amelynek tanulságai alapján próbálnak változtatni a rovairtók hatóanyag-összetételein. A WHO statisztikái szerint a beltéri szúnyogirtásnak köszönhető, hogy az afrikai maláriagócokban az elmúlt két évtizedben több mint felére csökkent a malária mortalitása és morbiditása is.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
A szúnyoginvázió és a madármalária kutatása megmutatja, hogy mivel jár a klímaváltozás
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
Lennél maláriás napi 20 dollárért? A mai napig folynak emberkísérletek
A himlő ellenszerét egy nyolcéves gyereken kísérletezték ki a 18. század végén, de az emberkísérletek még mindig nélkülözhetetlenek az orvostudomány számára. De vajon mennyire etikus pénzért megfertőzni másokat?