A hosszú covid szindrómában szenvedők jelentős részének az agya húsz évet öregedhetett a betegség következtében
Bár a világot jó ideig rettegésben tartó első covidjárvány több mint két éve kezdődött, máig nem sikerült magyarázatot találni arra, miért vannak a betegek között olyanok, akiknek maradandó tünetekkel kell számolniuk, miközben a legtöbben maradéktalanul felépülnek a betegségből. Ráadásul azt sem sikerült megfejteni, hogy kik azok, akik nagyobb veszélyben vannak, jóllehet a Washingtoni Egyetem kutatói nemrégiben felsoroltak néhány olyan kórelőzményt, amelyek hozzájárulhatnak a hosszú covid szindróma kialakulásához. Ezek a következők:
- a fertőzéskor a vérben mérhető víruskoncentráció, vagyis a vírusterhelés mértéke,
- a beteg szervezetében jelenlévő autoantitestek, vagyis a szervezet saját szövetei ellen forduló fehérjék jelenléte,
- a beteg szervezetében jelenlévő Epstein-Barr-vírus, amely a humán herpeszvírusok egy csoportja, és már fiatal korában megfertőzi az érintetteket, majd azok szervezetében lappang és újraaktiválódva okozhat krónikus fáradtságot,
- 2-es típusú diabétesz
Még ha a hosszú covid szindróma kialakulására nem találtak is biztos magyarázatot, az biztos, hogy az érintettek a betegség akut fázisa, vagyis a leginkább fenyegető tünetek, a kétoldali tüdőgyulladás és a folytonos fulladás megszűnése után is olyan tüneteket produkálnak, amelyek hosszú távon megakadályozzák, hogy az életüket a korábban megszokott mederben éljék. Leggyakrabban folytonos fáradtságra és fáradékonyságra, koncentrálási nehézségekre panaszkodnak, ami miatt nem tudják például maradéktalanul ellátni a korábbi munkájukat.
Tucatnyi szigetországi egészségügyi intézmény és egyetem, köztük a patinás Cambridge-i Egyetem részvételével egy átfogó brit kutatás most a végére járt, mi történik azoknak a hosszú covid szindrómában szenvedőknek a központi idegrendszerében, akik összpontosítási nehézségekre, állandó fáradékonyságra panaszkodnak, még egy évvel azután is, hogy a covidosztályról gyógyultként hazaengedték őket súlyos betegségük után. Azt találták, hogy a covid úgy hatott az agyukra, mintha néhány hónap alatt hirtelen 20 évet öregedtek volna. Az IQ-juk ráadásul nagyjából 10 ponttal csökkent.
A vizsgálatban 46, 2020 márciusa és júliusa között kórházban ápolt beteget vizsgáltak, közülük 16-ot az ellátása során hosszabb-rövidebb ideig lélegeztetőgéppel tartottak életben. A vizsgálatban résztvevőket részletes kognitív vizsgálatsorozatnak vetették alá, amelyben mérték azokat az agyi mutatókat, amelyeket az általuk megért szorongás, depresszió, poszttraumás stressz szindróma esetleges kialakulásával és fennállásával hoznak összefüggésbe. Egy Cognitron nevű teszteljárással megmérték az emlékező és összpontosítási képességeiket, valamint azt is, hogyan tudnak érvelni.
A Cambridge-i Egyetem neurológusa, egyben a vizsgálatból írt tanulmány vezető szerzője, David Menon szerint az MRI-felvételeken látott agyi elváltozások teljesen mások, mint amilyeneket a neurológiai betegségekben, például a demenciában szenvedők esetében lehet látni. A legfontosabb különbség a hosszú covidban szenvedők és azok között, akik maradéktalanul felépültek a fertőzésből, vagy soha nem is voltak betegek, hogy előbbiek esetében hosszabbra nyúlt az agyi információfeldolgozás ideje, illetve jelentősen romlott a verbális kifejezőképességük. A kutató szerint a változás mértéke ahhoz hasonlít, mint ami az alatt a 20 év alatt zajlik, amikor valaki 50 évesről 70 évessé idősödik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: