Elhúzódó COVID-19: az összes fertőzött 22 százaléka, a gyerekek 13-15 százaléka érintett a briteknél
Új adatokat hoztak nyilvánosságra az Egyesült Királyságban a gyerekeket és felnőtteket érintő hosszú távú koronavírus-tünetekről. Mint a brit nemzeti statisztikai hivatal számai megmutatták, a 11 év alatti fertőzöttek 13 százaléka, a 12-16 évesek 15 százaléka produkált legalább egy tipikus tünetet öt héttel az után, hogy teszt bizonyította szervezetükben a SARS-CoV-2 jelenlétét.
A teljes népességben ez az arány 22,1 százalék volt, a 12 héttel később is érezhető tünetekről pedig a több mint 9000 megkérdezett fertőzött 9,8 százaléka számolt be. A válaszadók az 5 hét után is makacsul megmaradó tünetek közül a leggyakrabban a fáradtságot említették (12,7 százalék), ezt követte a köhögés (12,4 százalék), a fejfájás (11,1 százalék), az ízlelés- és szaglásvesztés (10,4 százalék) és az izomfájdalmak (8,8 százalék). A nőknél egy kicsivel gyakrabban fordult elő a COVID-19 hosszan elhúzódó változata (23,6 százalékuk említette, míg a férfiaknál ez az arány 20,7 százalék volt).
A King’s College korábbi tanulmányában arra jutottak, hogy húszból egy fertőzöttet érint a COVID-19 elhúzódó változata, igaz, ekkor nem 5, hanem 8 hétben húzták meg a határt a tünetek fennmaradására.
Az Egyesült Királyságban felvett és most közzétett adatok azért is hasznosak, mert Magyarországon igen kevés nyilvános adat áll rendelkezésre magáról a koronavírus-járványról is, nemhogy a hosszú távú COVID-19 előfordulási gyakoriságáról, okairól, illetve arról, hogy melyek a problémában tipikusan érintett társadalmi csoportok.
Poszt-COVID a gyerekeknél
Mivel a gyerekeket nem oltják be a koronavírus ellen, az iskolákat pedig éppen megnyitni készülnek az új fertőzéseket sikeresen minimalizáló Egyesült Királyságban, kutatók arra figyelmeztettek, hogy ezeket az adatokat figyelembe kell venni. Hozzátették viszont, hogy egyelőre nincsenek erős bizonyítékok a hosszan tartó COVID-tünetekről gyerekeknél. Ami azt illeti, a Qubit éppen ma írt arról, hogy több friss tanulmány szerint az iskolák nyitva tartása a járványban valójában nem is olyan veszélyes, mint gondolták.
Danny Altmann, az Imperial College London immunológus professzora szerint ugyanakkor gyerekek esetében az enyhe tünetekkel járó vagy tünetmentes koronavírus-fertőzés is vezethet a hosszú távú COVID-tünetek megjelenéséhez. A „hosszú COVID-osok” önsegítő csoportjaiban nem kis számú gyerek és tinédzser is részt vesz Altmann szerint. Esetükben legalább két tényező nehezíti az elhúzódó COVID azonosítását: egyrészt, hogy a fertőzés első szakaszát gyakran alig észrevehető tünetekkel vészelik át – a hosszabb távú problémák mégis jelentkezhetnek. Másrészt pedig, hogy a poszt-COVID-tünetek könnyen összetéveszthetők egy egyszerű megfázás vagy az influenza tüneteivel.
Ahogy egy magyar Facebook-csoportban is írják érintettek, a hosszú távú tüneteket gyakran félrediagnosztizálják vagy mentális problémának tekintik. Így járt Sammie Mcfarland 45 éves fitneszoktató is, aki 14 éves lányával együtt tavaly márciusi megfertőződésük óta szenved a poszt-COVID szindróma jellegzetes tüneteitől. Őt depressziósnak diagnosztizálták, lányáról pedig azt állították az ellátásban, hogy csak tetteti a tüneteket. Ez után alapított önsegítő csoportot a hasonló helyzetben lévő poszt-covidosoknak, amelynek jelenleg 1700 gyerek tagja van.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
