A kórházi ellátásra szoruló covidbetegek akár kétharmada is szenvedhet az egy éven túl is elnyúló tünetektől

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Ha a covidtünetei miatt egy fertőzött kórházi ápolásra szorul, nagy esélye van arra, hogy a későbbiekben úgynevezett hosszú covid szindrómában szenvedjen. Egy új, független szakértői felülvizsgálaton (peer-review-n) át nem esett tanulmány szerint a kórházban ápolt covidbetegek akár kétharmadának is lehetnek, esetenként súlyos posztcovid tünetei, a hazabocsátása után még egy évvel is. A brit egészségkutató intézet (National Institute for Health Research) lecicesteri kutatóközpontja által végzett vizsgálatot végzők ugyanakkor elismerték, még ha eredményük sokkoló is, az adatok bizonytalanságai miatt elképzelhető, hogy nem ennyire drámai a helyzet. Becslésük szerint ugyanakkor a hosszú covidban szenvedők aránya azok között, akik kórházi ápolásra szorultak, szinte biztosan eléri a 20 százalékot.

A kutatócsoport önbevalláson alapuló kérdőíves felmérést végzett, valamint objektív mérésekkel felmérték a vizsgálatban részt vevők fizikai teljesítőképességét is. Összesen 2320 olyan covidbeteget vizsgáltak, akiket öt hónappal korábban bocsátottak el a kórházból, az adatokat pedig összevetették 924 olyan betegével, akik már több mint egy éve megkapták a kórházi zárójelentésüket. Négy csoportra osztották a résztvevőket, aszerint, hogy mennyire érezték súlyosnak a saját maradéktüneteiket. Az enyhe maradványtünettől szenvedők átlagosan négy, míg az egy év után is kiemelten súlyos tünetekről, fájdalmakról és akut légzési nehézségről beszámolók átlagosan húsz különféle tünetet soroltak fel a gyógyulásuk után egy évvel is.  

A hosszú covidot már a világjárvány első hullámának lecsengése óta vizsgálják a kutatók, de egyelőre nem tudják biztosan, hogy mi állhat a tünetek makacs tartóssága mögött. Egy biztos: az érintettek a betegség akut fázisa, vagyis azután, hogy a szervezetükből még kimutatható a SARS-CoV-2 vírus, valamint a leginkább fenyegető tünetek, a kétoldali tüdőgyulladás és a folytonos fulladás megszűnése után is olyan tüneteket produkálnak, amely hosszú távon megakadályozza, hogy az életüket a korábban megszokott mederben éljék. Leggyakrabban folytonos fáradtságra és fáradékonyságra, koncentrálási nehézségekre panaszkodnak, ami miatt nem tudják például maradéktalanul ellátni a korábbi munkájukat.

Bár a jelenség hátterében meghúzódó okokat a mostani vizsgálatot végző kutatócsoport sem tudta feltárni, annyit sikerült megfigyelniük, hogy a nagyon súlyos maradványtünetekkel küzdők jellemzően nők, túlsúlyosak és nagyon keveset mozognak. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a vérükben magas volt a gyulladásos folyamatok során termelődő fehérjék szintje. Ugyanezeket a fehérjéket mutatták ki azoknak a véréből is, akik a posztcovid tüneteik között elsősorban dekoncentráltságról, az elméjükre nehezedő ködről számoltak be.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: