Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
Hongkongi kutatók gyógynövényekkel és akupunktúrával kezelték a hosszú covid tüneteitől szenvedő betegeket, és harmaduknál enyhült a fáradtság, a köhögés és a légszomj. Igaz, kontrollcsoportot nem állítottak, így hiába mondják, ez továbbra sem számít tudományos bizonyítéknak.
Az elnyúló posztcovid tünetekre panaszkodók körében felülreprezentáltak a nők és azok, akik valamilyen szorongásos zavarral küzdenek, de biokémiai jelei nincsenek a hosszú covid létezésének – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. A jelenség hátterében az is állhat, hogy a bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslást évszázadokig férfiakra optimalizálták.
A hosszú covid szindrómában szenvedőknek azért okozhat nehézséget, hogy kifejezzék magukat és a feladataikra koncentráljanak, mert az agyukban a betegség hatására néhány hét vagy hónap alatt lezajlott folyamatok normális esetben az 50 évesről 70 évesre öregedés húsz éve alatt mennek végbe.
Még az enyhe lefolyású fertőzés is megnöveli a sztrók vagy a szívroham kockázatát – állítja egy friss kutatás. A nagy mintán végzett vizsgálatok szerint a gyógyulás utáni időszakban minden korcsoportnál nagyobb volt az ilyen betegségek kialakulásának kockázata, mint azok körében, akik nem kapták el a covidot.
A fertőzés korai szakaszában kimutatott vírusterhelés mértéke, bizonyos típusú autoantitestek jelenléte, az Epstein–Barr-vírus és a kettes típusú cukorbetegség vezethet leginkább hosszú covid szindrómához egy több mint kétszáz páciens utánkövetéses vizsgálatával elvégzett, friss amerikai kutatás szerint.
Sokszor hiába lélegeznének fel a kórházi ápoláson átesett covidbetegek, miután kiengedik őket a kórházból, akár a kétharmadukra is várhat az egy éven túl is eltartó, fáradékonysággal, fájdalmakkal, koncentrációs zavarokkal járó hosszú covid szindróma, amire még mindig nincs magyarázat.
Akik elkapták az influenzát, azoknál éppúgy felléphetnek a hosszú távon jelentkező szimptómák, mint a koronavírusos betegeknél.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint a fertőzés után 5, illetve 12 héttel is fennálló tünetek közül a fáradtság, a köhögés, a fejfájás, valamint az ízlelés- és szaglásvesztés a leggyakoribb. Meglepően sok gyerek érintett.