Méhvérzési rendellenességet okozhat a hosszú covid
Bár a petefészkeket nem érinti a covid utóhatása, a hosszú covidon átesett nők nagyobb eséllyel élnek együtt méhvérzési rendellenességekkel, mint akik soha nem kapták el a vírust.
Bár a petefészkeket nem érinti a covid utóhatása, a hosszú covidon átesett nők nagyobb eséllyel élnek együtt méhvérzési rendellenességekkel, mint akik soha nem kapták el a vírust.
Az országonként eltérő definíciók lehetetlenné teszik az egységes diagnózis felállítását, derül ki egy új amerikai kutatásból.
Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
Hongkongi kutatók gyógynövényekkel és akupunktúrával kezelték a hosszú covid tüneteitől szenvedő betegeket, és harmaduknál enyhült a fáradtság, a köhögés és a légszomj. Igaz, kontrollcsoportot nem állítottak, így hiába mondják, ez továbbra sem számít tudományos bizonyítéknak.
Az elnyúló posztcovid tünetekre panaszkodók körében felülreprezentáltak a nők és azok, akik valamilyen szorongásos zavarral küzdenek, de biokémiai jelei nincsenek a hosszú covid létezésének – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. A jelenség hátterében az is állhat, hogy a bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslást évszázadokig férfiakra optimalizálták.
A hosszú covid szindrómában szenvedőknek azért okozhat nehézséget, hogy kifejezzék magukat és a feladataikra koncentráljanak, mert az agyukban a betegség hatására néhány hét vagy hónap alatt lezajlott folyamatok normális esetben az 50 évesről 70 évesre öregedés húsz éve alatt mennek végbe.
Még az enyhe lefolyású fertőzés is megnöveli a sztrók vagy a szívroham kockázatát – állítja egy friss kutatás. A nagy mintán végzett vizsgálatok szerint a gyógyulás utáni időszakban minden korcsoportnál nagyobb volt az ilyen betegségek kialakulásának kockázata, mint azok körében, akik nem kapták el a covidot.
A fertőzés korai szakaszában kimutatott vírusterhelés mértéke, bizonyos típusú autoantitestek jelenléte, az Epstein–Barr-vírus és a kettes típusú cukorbetegség vezethet leginkább hosszú covid szindrómához egy több mint kétszáz páciens utánkövetéses vizsgálatával elvégzett, friss amerikai kutatás szerint.
Sokszor hiába lélegeznének fel a kórházi ápoláson átesett covidbetegek, miután kiengedik őket a kórházból, akár a kétharmadukra is várhat az egy éven túl is eltartó, fáradékonysággal, fájdalmakkal, koncentrációs zavarokkal járó hosszú covid szindróma, amire még mindig nincs magyarázat.
Akik elkapták az influenzát, azoknál éppúgy felléphetnek a hosszú távon jelentkező szimptómák, mint a koronavírusos betegeknél.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint a fertőzés után 5, illetve 12 héttel is fennálló tünetek közül a fáradtság, a köhögés, a fejfájás, valamint az ízlelés- és szaglásvesztés a leggyakoribb. Meglepően sok gyerek érintett.