2017 óta keringenek a közösségi médiában azok a felvételek, amelyek egy különös majomfaj megjelenéséről adtak hírt Borneó szigetének egy erdejében. Az eleinte kölyökkorában lefotózott majomról 2020-ban új képek készültek, amelyek már azt mutatták, hogy a kifejlett nősténynek talán már saját utódja is született.

A Malajziai Főemlőskutató Társaság kutatói ekkor kezdték vizsgálni a jelenséget, de a járványügyi korlátozások miatt csak a felvételekre támaszkodhattak. Frissen kiadott tanulmányuk szerint arra a következtetésre jutottak, hogy az egyed valószínűleg egy borneói nagyorrúmajom (Nasalis larvatus) és egy ezüstös langur (Trachypithecus cristatus) utódja, ami azért érdekes, mert a két faj ugyan egy élőhelyen osztozik, de csak távoli rokonságban áll egymással.

A különböző fajok általában nem hoznak létre életképes utódokat párosodás után, bár a nagyon közeli rokonságban álló fajok időnként kereszteződhetnek a vadonban. Az így létrehozott hibrideket azonban ugyanahhoz az evolúciós csoporthoz, vagyis nemhez tartozó fajok hozzák létre, míg a friss esetben nem ez történt: bár a borneói nagyorrúmajom és az ezüstös langur egyaránt a cerkóffélék családjába és a karcsúmajomformák alcsaládjába tartozik, előbbi a Nasalis, utóbbi a Trachypithecus nem tagja.

A hibrid majmot a Kinabatangan folyó közelében látták meg Borneó Malajziához tartozó részén, ahol a két faj elterjedési területe átfedésben van, de a majmok szemmel láthatóan nagyon különböznek egymástól: rózsaszín arc és hosszúkás orr az egyik oldalon, fekete arc és rövid, lapos orr a másikon. Méretük is nagyon eltérő, a nagyorrúmajom 76 centiméterre is nőhet, és 20 kilogramm fölötti az egyedek súlya, míg az ezüstös langur 56 centiméterre nő, és a 7 kilogrammot sem éri el.

A kutatók szerint a borneói nagyorrúmajmok hímjei nagyobb méretüket kihasználva kiszorítják a langur hímeket, és átvehetik a langurok csoportjainak irányítását, ennek megfelelően a rejtélyes majom is egy hím nagyorrú és egy nőstény langura utóda.

A fejtörést az okozza leginkább a tudósoknak, hogy a különböző fajok hibridjei általában sterilek, és nem képesek utódokat nemzeni. Bár felmerült, hogy a fotón csak az látható, hogy egy másik nőstény kölykét gondozza, de a kutatók szerint jól látszik a fotókon, hogy duzzadt mellei vannak, ami a szoptatással jár, vagyis az utód tényleg a sajátja lehet.

Arra is rámutattak, hogy a különös jelenség is az emberek környezetpusztító tevékenységeihez vezethető vissza, ugyanis a két fajnak azért kellett egy területre zsúfolódnia, mert az élőhelyüket olajpálma-ültetvények veszik körül, ezért az erdő egyre kisebb szeletén kell berendezkedniük, és egymással versenyezniük a táplálékért és a párzási lehetőségekért.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ilyen állat márpedig van! Az állatvilág hibridjei a jagoszlántól a wholphinig

Qubit.hu tudomány 2018. november 12.

A wolphin és a tigron is valóságos lény, ahogy a zebroidok sem egy sci-fiből bújtak elő. A fajok kereszteződéséből létrejövő állati hibridek annyian vannak, hogy mi is csak a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat.

Jönnek a kimérák és a hibridek, ideje lebontani a genetikai kísérletek 20. századi korlátait

Sándor Judit tudomány 2020. január 22.

Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.

Felnőtt a belugák között élő narvál, jöhetnek a narlugák

Dippold Ádám tudomány 2022. március 9.

Elérte az ivarérettséget az az árva narvál, amelyet egy csapat beluga fogadott örökbe. A két faj tagjai ritkán találkoznak egymással, még ritkábban párosodnak, így a kutatók azt remélik, hogy ha hibrid példány születik, többet megtudhatnak a narluga életképességéről.