Lemondott a Pszichológiai Tudományos Bizottság egyik tagja, miután kiderült, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között

2022.05.05. · tudomány

Update: Kende Anna Qubitnek adott nyilatkozata és az MTA reakciója ebben a cikkben olvasható.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 3-án, kedden kora délután tette közzé az aznap délelőtt, a testület 195. közgyűlésén újonnan megválasztott tagjainak névsorát.

Íme a 26 új rendes tag névsora, feltűnik rajta valami?

  1. Benkő Elek
  2. Csiba László
  3. Dunai László
  4. Felinger Attila
  5. Frank András
  6. Gáspár Péter
  7. Haas János
  8. Halmai Péter
  9. Harrach Balázs
  10. Kaptay György
  11. Katz Sándor
  12. Kecskeméti Gábor
  13. Kenesei István
  14. Kiss György
  15. Kollár László
  16. Kovács Zoltán
  17. Kövér György
  18. Miklósi Ádám
  19. Páles Zsolt
  20. Rajkai Kálmán László
  21. Simon István
  22. Stipsicz András
  23. Szendrő Zsolt
  24. Szöllősi János
  25. Tallián Tibor
  26. Zaránd Gergely Attila

Akinek nem tűnt volna fel: az újonnan megválasztott rendes tagok között egyetlen nő sincs.

Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója egy nappal később, szerda este a Facebookon tette közzé levelét, amelyben lemond az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.

link Forrás

„Ezúton szeretném benyújtani lemondásomat az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságomról tiltakozásom jeléül, amiért 2022-ben az újonnan megválasztott 26 rendes tag között egyetlen nő sincsen

– írta Kende a levélben, amit Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály elnökének (ide tartozik a pszichológia) és Urbán Róbertnek, a pszichológiai bizottság elnökének címzett.

– Habár az MTA több fórumon is jelezte, hogy ezen a gyakorlaton változtatni szeretne, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be. Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját”

– írta a levélben Kende, aki nemrég a közép-kelet-európai kutatók nyugati intézetek és kiadványok általi diszkriminációjára hívta fel a figyelmet.

Fergeteges magyar siker: 0 százalék

Az MTA idén 26 rendes tagot választott meg, a nők aránya köztük értelemszerűen 0 százalék. A szintén szerdán megválasztott 35 levelező tag között 7 nő van (Deli Mária, Gócza Elen, Kiss Rita Mária, M. Tóthné Farsang Andrea, Magyari Enikő Katalin, Németh T. Enikő, Reglődi Dóra és Vértessy G Beáta) ami 20 százalékos arányt jelent. A 23 új külsős tag közül 3 nő (Grabócz Márta, Hargittai Eszter és Szendrei Ágnes Erzsébet), ez 13 százalék; a 16 újonnan megválasztott tiszteleti tag között két nő van, Karikó Katalin és Kathryn Anne Waheler, ami 12,5 százalékos női arányt jelent.

Ami a Magyar Tudományos Akadémia szerdai közgyűlés előtti felállását illeti, az intézmény weboldalán található kereshető adatbázis szerint (ebben még nincsenek benne az újonnan megválasztott tagok), a 293 rendes tag közül 19 nő (6,5 százalék), a 71 levelező tag közül 17 (24 százalék), a 198 külső tag közül 23 (12 százalék).

Cikkünk megjelenése után az MTA Kommunikációs Főosztálya az alábbi levélben reagált (a reakciót változtatás nélkül közöljük):

Tisztelt Szerkesztő!

Rövid kiegészítéssel élnénk a Kende Anna lemondásáról szóló cikkhez, kérjük megjelentetését az eredeti hír mellett:

Az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén. Azonban Lovász László akadémiai elnökként éppen e mulasztásokat elismerve tett lépéseket azért, hogy változtasson a helyzeten. A jelenlegi elnök Freund Tamás is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését. E lépések eredeménye már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában. Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült.

Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatóak, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak. Az idei választáson 26 levelező tagot jelöltek rendes tagnak, és mindegyiküket meg is választották. Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi.

Végül megjegyezzük, hogy az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, mely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával. A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti. Kifejezetten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Nők a Tudományban rendezvénysorozat, a Fiatal Kutatók Akadémiája is kiemelt témaként kezeli a problémát, és részben az ő kezdeményezésükre az Akadémia úgy módosította, illetve módosítja a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket.

Üdvözlettel:

Az MTA Kommunikációs Főosztálya

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás