Ahelyett, hogy csökkentené, krónikussá teheti a fájdalmat a hátfájás évtizedek óta bevett gyógyszeres kezelése
A krónikus fájdalom hagyományos orvosi szemlélete szerint a hosszabb ideig fennálló gyulladásos folyamatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hirtelen jelentkező fájdalom hosszabb távon krónikussá váljon, ezért a deréktáji fájdalommal első alkalommal orvoshoz fordulók haladéktalanul gyulladáscsökkentő kezeléseket, például intravénás szteroidtartalmú fájdalomcsillapítókat, vagy otthoni használatra ibuprofen tartalmú, a fájdalmat és a gyulladást egyszerre csökkentő gyógyszereket kaptak. A krónikus hátfájást két évtizede kutató Luda Diatchenko egy nemzetközi kutatócsoport élén most paradigmaváltó tanulmányukban a Science Translational Medicine szaklapban azt állítják, hogy az évtizedek óta alkalmazott eljárás nemhogy nem segített a betegeken, de még rontott is az állapotukon. Kutatásuk fényében ugyanis az akut fájdalom szakaszát követően épp a gyulladásos folyamatok beindulása járulhat hozzá ahhoz, hogy a hátfájás ne állandósuljon.
Diatchenko kísérletébe 98 betegek vontak be, mindannyiukat akkor, amikor valamilyen sérülést követően deréktáji hátfájással orvoshoz fordultak. A betegektől a vizsgálat elején, majd három hónap múlva ismét vért vettek, és a fehérvérsejtjeikben lévő RNS molekulákat szekvenálták. Az eljárással azt akarták kideríteni, hogy a betegek mely génjei voltak aktív állapotban a két vérvétel pillanatában. Arra számítottak, hogy a krónikus betegek immunsejtjeinek a fájdalomszabályozásért felelős génjei aktívan működnek majd, ennek azonban épp az ellenkezőjére derült fény. A génexpresszió, vagyis a gének kifejeződése épp azokban a betegekben volt rendkívül aktív, akiknek az immunrendszere – épp a gyulladásos folyamatok révén – leküzdötte a kezdeti fájdalmat és nem alakult ki a szervezetükben maradandó fájdalom. Az eltérés a fehérvérsejtek egy speciális fajtája, a neutrofil granulociták hatására aktiválódó gyulladásos gének esetében volt a leginkább szembetűnő.
A kutatók állatkísérleteket is végeztek, és azt találták, hogy a rágcsálókban a gyulladáscsökkentő kezelések növelték a fájdalom időtartamát, amit neutrofil granulociták adagolásával viszont sikeresen vissza lehetett fordítani. Mindebből azt a következtetést szűrték le, hogy a gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítók negatívan hatnak a fájdalom kezelésére, vagyis adagolásukkal egyenes arányban nő az elhúzódó fájdalom kialakulásának az esélye.
Diatchenko és kutatótársai korábbi években is próbálták már publikálni az eredményeiket, mindeddig sikertelenül. Mint azt a Statnews orvostudományokra specializálódott ismeretterjesztő magazinnak elmondták, tanumányukat az egyik legrégibb orvosi szaklap, a New England Medical Journal of Medicine például azzal utasította vissza, hogy a meggyőző bizonyítékok ellenére „nem akarnak több évtizednyi orvosi gyakorlatot felrúgni” további bizonyítékok nélkül. Csakhogy ilyen esetekben rendkívül nehéz randomizált kettős vak próbával alátámasztott kísérletet összehozni, mert a kutatóknak vállalniuk kellene, hogy az akut fázisban lévő, vagyis nagy fájdalmat átélő betegek egyik csoportjának a hatásosnak hitt kezelést, vagyis gyulladáscsökkentő szereket adnak, míg a másik csoportnak placebót (és senki nem tudja, melyiket melyik beteg kapja).
Csakhogy valahogy mégis ki kellene derülnie, hogyan lehetne a deréktáji hátfájdalmat elkerülni, ez ugyanis a mozgáskorlátozottságban eltöltött évek számát tekintve a leggyakoribb krónikus állapot, az Egyesült Államokban például a lakosság 20 százaléka szenved tőle. A kutatásban részt vevő Jeffrey Mogil, a kanadai McGill Egyetem neurobiológusa, bár elismeri, hogy amit állítanak, az „meglehetősen radikális”, ugyanakkor, mint mondja, „a bevett orvosi eljárások csak rontanak a helyzeten”. A kutatócsoport szerint nem kellene sok ahhoz, hogy a helyzet javuljon: elég lenne ibuprofén-, illetve acetilszalicilsav (aszpirin)tartalmú fájdalomcsillapítók helyett paracetamol-tartalmú gyógyszereket felírni a hátfájásra panaszkodó betegeknek. Utóbbiak ugyanis csak a fájdalmat csökkentik, a gyulladást nem.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: