Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az ibuprofén veszélyesebb lenne, mint a többi lázcsillapító
Miközben világszerte terjed, Európában pedig egyre több országban egyre hevesebben tombol a huzamosabb ideig magas lázzal, testszerte fájdalmakkal és általános gyengeséggel járó COVID-19 betegség, a napokban ijesztő hírek röppentek fel arról, hogy az egyik legkedveltebb láz- és fájdalomcsillapító szer, az ibuprofén fogékonyabbá tehet a fertőzésre és még a betegség lefolyását is jelentősen súlyosbíthatja. A figyelmeztetést gyorsan cáfolták különféle gyógyszerész- és orvosszervezetek, annak ellenére, hogy az elsőként a mérvadó Lancet orvosi folyóiratban jelent meg március 11-én. A szóban forgó cikkben bázeli és thessaloniki kutatók írták le elméletüket arról, hogy egyes gyógyszerek kiszolgáltatják a szervezetet a SARS-CoV-2 vírusnak. Felsorolásukban a közkedvelt ibuprofént is említették, ami amellett, hogy jó a magas láz ellen, hatékonyan tartja kordában a szervezet gyulladásos folyamatait is.
A Lancet írásának Olivier Véran francia egészségügyi miniszter adott hitelt, aki alig 3 nappal a folyóiratban megjelent cikk után a Twitteren népszerűsítette a hipotézist. Ezután világszerte több újságban is foglalkoztak a Lancetben közölt információkkal, és mire a rémhíreket kedden cáfolta volna az Európai Klinikai Farmakológiai Társaság és az Egészségügyi Világszervezet, széles körben elterjedt a hír, hogy a rutinból vásárolt ibuproféntartalmú gyógyszerek veszélyesek lehetnek.
A kockázatos vérnyomáscsökkentőket is jobb inkább beszedni
A Lancet szerzői egyébként elsősorban egyáltalán nem a gyulladáscsökkentő és lázcsillapító szerrel foglalkoztak, cikkükben főként a magasvérnyomás-betegségben szenvedők által széles körben használt ACE-gátlók és ARB-blokkolók kockázatairól értekeztek. Az ibuprofént épp csak szőr mentén, felsorolásszerűen említették azok között a hatóanyagok között, amelyek szerintük nem teljesen biztonságosak SARS-CoV-2 fertőzés esetén. Az általuk veszélyesnek minősített vérnyomáscsökkentőket a magas vérnyomással küzdők mintegy négyötöde használja.
Felvetésükre az Európai Kardiológusok Szövetsége már hétfőn azzal reagált, hogy a szív- és érrendszeri betegségben küzdők sokkal nagyobb veszélyben lennének, ha abbahagynák a számukra előírt gyógyszerek szedését. A szóban forgó gyógyszerek beállítása ugyanis kórházi körülményeket igényel és hosszú ideig tart, szedésük felfüggesztése több veszélyt rejt, mint amennyi hasznot hozhatna. Az ACE-gátlók mellékhatásként fokozzák a szervezetben a számos szövet sejtjeiben megtalálható ACE2-receptorok expresszióját. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy hatásukra több ACE2-receptor aktiválódik. Miután a SARS-CoV-2 vírusról kiderült, hogy – akárcsak rokona, a SARS-vírus – az ACE2-receptorokon keresztül jut be az emberi sejtekbe, a Lancet szerzői feltételezték, hogy a szóban forgó receptorok számának növekedése növeli a fertőződés kockázatát, és negatívan befolyásolja a betegség lefolyását. A vérnyomáscsökkentők mellett egy másik gyógyszercsoportot, a cukorbetegségben szenvedők által szedett tiazolidindionokat, valamint az ibuprofént is a kockázatos hatóanyagok közé sorolták, ám utóbbiakról nem fejtették ki, hogy miért.
Az sem biztos, hogy a paracetamol az igazi
Az ibuprofén az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjába tartozik, számos más, részben ugyancsak népszerű és recept nélkül kapható lázcsillapítóval együtt. Ide tartozik mások mellett például az aszpirin hatóanyagául szolgáló acetil-szalicilsav, a sokféle fájdalomcsillapítóban megtalálható paracetamol, illetve a Magyarországon nemrégiben újra szabadon hozzáférhetővé tett Algopyrin-hatóanyag, a metamizol-nátrium is.
Véran felhívása nyomán nemcsak ő, hanem más szakemberek is arra buzdították az orvosokat és a betegeket egyaránt, hogy az ibuprofén helyett inkább a paracetamolt részesítsék előnyben. Az 1880-as évek óta gyógyszertári forgalomban lévő, de népszerűvé csak a 20. század második felétől váló paracetamolról ma már tudható, hogy nem árt észnél kell lenni az adagolásánál. Súlyos, esetenként akár életveszélyes májkárosodással is számolhat ugyanis, aki huzamosabb ideig túllépi a paracetamol maximálisan javasolt napi adagját. A paracetamollal az egyik legnagyobb gond, hogy csekély a különbség a terápiás és a toxikus, vagyis a szervezetre súlyosan mérgező dózisa között. A maximális napi dózis 4 ezer milligramm, vagyis átlagos dozírozású gyógyszerekkel, például Panadollal vagy a Rubophen tablettával számolva 8 tablettát lehetne belőle naponta bevenni. Szedésénél ugyanakkor kitétel, hogy 4 órának el kell telnie két adag bevétele között, ami napi 6-ra csökkenti a beszedhető tabletták számát. A maximális napi adag kétszerese már súlyos, visszafordíthatatlan mérgezést és májkárosodást okozhat.
A paracetamolt pedig nem is olyan nehéz túladagolni, mert a tablettás és szirupos láz- és fájdalomcsillapítók mellett a tasakos, forró vagy hideg vízben oldható náthaszerek túlnyomó többségébe is tesznek a szerből. Félő, hogy egy olyan, a COVID-19-hez hasonló megbetegedés esetén, amelyben az érintetteknek akár napokon keresztül is kifejezetten magas lehet a láza, és a közérzetük is tartósan rossz, a magukat otthon kúrálók nemigen böngészik majd a vény nélkül kapható gyógyszerek összetételét, mielőtt leöblítenék lázcsillapító tablettájukat a vízben oldható porból készült itallal.
A gyógyszerekhez mellékelt javallatok maradéktalan betartása mellett a paracetamol biztonságosan szedhető, legalábbis addig, amíg valakinek nincs amúgy is valamilyen májbetegsége. Márpedig a COVID-19 többnyire az idősebb, krónikus betegségekben szenvedő embereknél okozza a legtöbb problémát, így könnyedén előfordulhat, hogy azoknak van a legnagyobb szükségük napokon át tartó lázcsillapításra, akiknek amúgy is érzékenyebb a májuk – mondta a Qubitnek Pintér Erika, a Pécsi Tudományegyetem farmakológusprofesszora. Amellett, hogy a májkárosodással küzdők esetében a maximális napi adag alacsonyabb, mint normál esetben, a paracetamolnak gyulladáscsökkentő hatása sincs, kizárólag a magas lázat lehet vele kezelni.
Sok az alternatíva, de összességében az ibuprofén a legjobb
A nem szteroid gyulladáscsökkentők táborában akad az ibuprofénen kívül is olyan, amely a láz- és fájdalomcsillapításon kívül gyulladáscsökkentésre is alkalmas. Ilyen például az aszpirin. COVID-19 esetén mégsem jó alternatívája az ibuprofénnek, figyelmeztet Pintér professzor, mert mellékhatásai között tartják számon az úgynevezett aszpirin-asztmát, ami nem más, mint egyfajta hörgőgörcs, amely még jobban összehúzza a betegség miatt amúgy is rosszul működő, súlyosabb esetben vizenyővel telt hörgőket, így azok még kevesebb oxigént tudnak a vérbe, és így a létfontosságú szervekhez juttatni.
A Magyarországon népszerű metamizol-nátriumot, az Algopyrin hatóanyagát Észak- és Nyugat-Európában, valamint az Egyesült Államokban nem engedélyezik gyógyszeralapanyagként. Miközben a hatóanyag nagyon jó láz- és fájdalomcsillapításra, gyulladást, akárcsak a paracetamol, nem nagyon csökkent. A nyugati országokban azért zárkóznak el a hatóanyagtól, mert csökkenti a fehérvérsejtek számát. Igaz, a professzor szerint ezt a betegek észre sem veszik, a fehérvérsejtszám pedig magától normalizálódik, amikor a gyógyszerre már nincs szükség. Szélsőséges esetben ugyanakkor – a rendelkezésre álló adatok alapján egymillió beteg közül egynél – életveszélyes agranulocitózist okozhat.
Alternatívaként szóba jöhet még a diclofenac, vagyis a Cataflam hatóanyaga, illetve a számos vény nélkül kapható és receptköteles fájdalomcsillapító hatóanyaga, a naproxen is, azonban előbbinek magas a kardiovaszkuláris kockázata, fokozza a trombózis és a sztrók kialakulásának a veszélyét, míg utóbbinak magas a gyomorkárosító hatása.
Összességében az európai farmakológiai társaságok szerint egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy az ibuprofén növelné a SARS-CoV-2-vel való fertőződés kockázatát, és szedése teljesen biztonságos. Az európai szakértők mégis elsősorban a paracetamolt javasolják lázcsillapításra COVID-19 fertőzés esetén. Pintér elmondta: egy sokszerzős kínai tanulmány viszont, amelyet különböző kínai egyetemek farmakológusai, tüdőgyógyászai, kardiológusai és egyéb szakemberei jegyeznek, és a koronavírusjárványra vonatkozó legfontosabb irányelveket foglalja össze, több mint 10 ezer beteg adatainak elemzése után egyértelműen az ibuprofént tekintik a legjobb opciónak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
