A közmondások után a gyerekversekre is lecsapott a PETA, de mit csinál a kismalac, ha nem megy el vadászni?

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

„Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, és ez az icike-picike mind megette” – szól a versike, és valószínűleg óvodásként nem is hittük volna, hogy ezzel, illetve az ehhez hasonló mondókákkal gyakorlatilag egy népirtás aktív résztvevőivé válunk, ami ezúttal nem emberek, hanem a szegény sorsú állatok ellen irányul. 

A sors fintora, hogy mindeközben mindenki Bambinak drukkol, bezzeg szegény katicabogár, csigabiga vagy éppen az a szerencsétlen sorsú állat, amit épp lelőttek, felkoncoltak és bestiális módon felzabáltak, le sincs szarva. Nem is beszélve azokról a vak egerekről, akikről szintén szól egy mondóka, de egészen tisztességtelen módon még a farkukat is levágják.

A PETA közbelép

De ennek vége: a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) amerikai radikális állatvédő szervezet új javaslatokkal állt elő. Mint írják, az állatokkal való bánásmód az elmúlt néhány száz évben sokat változott, és ha mai szemmel már a tündérmesék sem tűnnek polkorrektnek (Hófehérke és a nekrofília mondjuk egy remek példa), itt az ideje annak is, hogy a kisdedeknek szóló mondókák is átessenek egy érzékenyítő ráncfelvarráson. 

A szervezet szerencsére nem hagyja homályban a szülőket (óvodapedagógusokat, állatvédőket, vegánokat), és a szólás-, illetve közmondásgyomlálás után új vizekre evezve azt is megmondja, hogy milyen mondókát fogyaszthatnak a vegán és állatvédő gyermekek. Az akció mögötti gondolati háttér az az újszerű megállapítás, hogy a szavaknak erejük van, és nem mindegy, hogy ki milyen kontextusban találkozik egyes állatokkal, vagy úgy általában az állatvilággal.

Vérben tocsogó pufók ujjak

Vegyük mondjuk a cikk elején idézett közismert mondókát! Bestiális és undorító: hiába csak ujjakról van szó, mindegyikről vér csepeg. Öt ujjból négy bűnös: vadászni akar, meglövi, megsüti, megeszi, az pedig, aki hazaviszi, legalábbis bűnrészes. Az angol mondókában malacok szerepelnek:

This little piggy went to market,
This little piggy stayed at home,
This little piggy had roast beef,
This little piggy had none.
And this little piggy went...
"Wee wee wee" all the way home...

Na de itt jönnek a PETA harcosai, akik az eredetiben szereplő sült marhát (roast beef) nemes egyszerűséggel sült céklára (roast beets) cserélték: „ez elment a piacra, ez otthon maradt, ez sült céklát evett, ez nem kért belőle, ez az icike-picike pedig hazáig visított!”

A malacok céklát sütnekFotó: PETA kids

A három vak egér és az oxfordi mártírok

A PETA nem elégedett meg egyetlen mondóka újragondolásával, a weboldalukon szerencsére több is szerepel. Ezek között akad olyan, hogy a három vak egér ahelyett, hogy üldözné a mondókában szereplő háziasszonyt, amiért egy késsel levágta a farkukat, inkább megköszöni neki, hogy megmentette az életüket; mindez csak azért különös, mert az eredeti angol versike a három oxfordi mártírra utal, akiket a Véres Máriának is nevezett, a katolicizmus visszaállítására törekvő I. Mária angol-ír királynő égettetett meg amiatt, mert nem voltak hajlandók elhagyni protestáns hitüket. 

Three blind mice. Three blind mice.
See how they run. See how they run.
They all ran after the farmer’s wife,
Who cut off their tails with a carving knife,
Did you ever see such a sight in your life,
As three blind mice?

Akárhogyan is történt, állatoknak ebben az epizódban legalább nem esett bajuk:

A három vak egér köszönetet mondFotó: PETA kids

Sós kút? Még mit nem! 

De mi a helyzet a magyar mondókákkal? Az angolok térdig gázolnak a vérben, igaz, leginkább római katolikus vérben, de ezt a korszellemnek megfelelően állatmesékkel adták el a gyerekeknek (jó, akadt ott pestis meg emberáldozat is). A magyar mondókák is bővelkednek az állatok iránti érzéketlenségben: mégis, mi az, hogy „sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, kerék alá tesznek, onnan is kivesznek”, sőt, „ihol jönnek a törökök, mindjárt agyonlőnek”? 

Rendben van, hogy mindezeket a szörnyűségeket a gaz törökök követik el, de azért ez már túlzás még tőlük is. És mi a helyzet a cirmos cicával? „Cirmos cica haj, hová lett a vaj, ott látom a bajuszodon, most lesz neked jaj”? Hol polkorrekt ez? Inkább úgy kéne, hogy „Cirmos cica haj, hová lett a tofu, ott látom a bajuszodon, de nekem ez már smofu” (ha Arany Jánosnak belefért tereh, nekem a smofu már smafu). 

Csigabiga negyereki

Na és ott van a csigabiga meg a gyereki. Már az sem világos, hogy a gyermek miért csalogatja a csigát, de a versike folytatása, legalábbis az egyik változatban, rávilágít, hogy szokás szerint rosszban töri a fejét: 

Csiga-biga, gyere ki.
Ég a házad ide ki!
Kerek tóba teszlek,
Onnan ki se veszlek,
Hosszú pókok megkergetnek,
Vén hollók megesznek.

Hát minek jöjjön elő szerencsétlen állat? Ráadásul Magyarországon védett is, természetvédelmi értéke kétezer forint, mondjuk ezt a bírságot a hollóknak éppenséggel nem kell megfizetniük (jó, a versike másik verziója szerint tejben-vajban akarja füröszteni a csigát a gyerek, de az embereknek nem érdemes egy szavát se elhinni, ráadásul ugye a csiga vajban fürösztve lehet étel is). 

Az viszont biztos (legalábbis a PETA gondolatmenetét követve), hogy a mondóka nem érzékenyít, hanem érzéketlenít: nem elég, hogy szegény csiga milyen rosszul jár, még rossz színben tünteti fel a boldogtalan pókokat és varjakat is. Javasolt reform: „Csiga-biga gyere ki, szép a házad ideki, hosszú pókok üdvözölnek, vén hollók ünnepelnek”. Rossznak rossz, de van olyan jó, mint amikor a vak egerek megköszönik I. Máriának, hogy máglyára küldte őket (az egerek vaksága a mondókában egyébként állítólag a megátalkodott protestantizmusra utal, de még a vérmes királynő sem vetemedett arra, hogy levágja az elítélt érsek és a két halálra ítélt püspök farkát).

A jéghegy csúcsa

És ez még csak a jéghegy csúcsa: számtalan olyan magyar mondóka létezik, ami rossz színben tünteti fel a különböző állatokat, vagy épp arra utal, hogy megeszik őket vagy kegyetlenül bánnak velük. Sajnos a PETA magyarul nem szolgál tanácsadással, de az irány világos: ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy veri, mint szódás a lovát, célszerű azt mondani, hogy szereti, mint szódás a lovát, a mondókákban pedig a szervezet iránymutatása szerint hasonlóképpen célszerű eljárni, tehát ha legközelebb megfordul a fejünkben a cini-cini muzsika, ne felejtsük el hozzátenni, hogy a versikében szereplő tücsök a törvényesen megállapított minimálbérnek megfelelő összegért cserébe hegedül, az ecc-peccet követően pedig a cica nem ugorhat csak úgy az egérre, feltéve, ha megígéri, hogy a végén nem hozza be a véres tetemet a nappaliba.

A PETA javaslataihoz hasonlóan előremutató, állatjogilag pokorrekt reformjavaslatokat szeretettel várjuk a szerk@qubit.hu mailcímre!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: