Hogyan lesz valakiből bárd a 21. században? Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondóval egy mesébe illő karrierről, a Marvel-univerzumról, a D&D kasztrendszeréről és arról is beszélgettünk, hogy kinek köszönhetjük az Arthur-mondakör legjobb feldolgozását.
A radikális amerikai állatjogi szervezet régóta küzd a közbeszéd vélt vagy valós igazságtalanságaival; ezúttal a mondókák húzták ki a gyufát. Hát mi az, hogy ez elmegy vadászni? Ez meglövi? Ez megsüti? És még meg is eszik? Az állatvédők rendet tesznek.
Szendrey Júlia 19. századi meséje szerint a Mikulás nem a Lappföldről hozza a gyerekeknek szánt meglepetést, hanem a pesti Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amiket azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt. A mesében ráadásul a Mikulás nem a megszokott püspök formájában jelenik meg: nemtől, kortól függetlenül bárkiben ott rejtőzhet.
A koncentráció befolyásolja az ember szívverését és légzését is, így lehetséges, hogy még csak nem is kell egy helyen és időben lenni másokkal ahhoz, hogy létrejöjjön a szívverés szinkronja.
Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.
A kocsmai, kávéházi mesekörökben egyre többen mesélik és még többen hallgatják az élőben, fejből mondott népmeséket. A CEU Határtalan tudás sorozatának pénteki előadója, Sándor Ildikó néprajzkutató szerint a slam poetry-től a stand up-ig számtalan műfajra bomló jelenség közösségszervező, tudásátadó, traumafeldolgozó funkciót is betölt a modern társadalmakban.
Fejtsd meg az Ész Ventura 100., jubileumi, nukleáris erősségű, ötkoponyás feladványát, és nyerd meg a nagyszerű társasjátékot, a Splendort!