Maradványaiban is pazar a Yucatán-félszigeten feltárt 1500 éves maja város
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy eddig nem ismert ókori maja város feltárásának eredményeit mutatta be május 27-án a mexikói nemzeti antropológiai és régészeti intézet, az Instituto Nacional de Antropología e Historia (INAH) – adta hírül mások mellett a Heritage Daily.
A régészek a Yucatán-félszigeten található Merida közelében fekvő területen 2015-ben kezdtek dolgozni, de csak lassan haladhattak, mert a munka javát magánterületen kellett végezniük. Ezért sikerült csak mostanra bemutathatóvá tenni az időszámítás utáni 600 és 900 között virágzó, – maja nyelven emberi szellemet jelentő – Xiol néven azonosított város 12 épületének maradványait.
A fénykorában akár 4 ezer lakosú település szakrális épületei és az uralkodói palotája mellett a régészek köztereket, áldozati oltárokat és szobrokat is feltártak.
A 38 temetkezés helyről kerámia- és ékszermellékletek-, obszidián- és kovakőszerszámok is előkerültek.
A kutatók szerint a tengeri élőlények maradványai arra utalnak, hogy a lakosok a mezőgazdálkodás mellett a halászatot is tökéletesítették.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:
Megtalálták a maja naptár legkorábbi bizonyítékát egy piramis rejtett kamrájában
A guatemalai San Bartolo piramis 2300 éves falfestménytöredékei között találtak rá a hetedik napot egy szarvassal ábrázoló írásjelre, így 200 évvel korábbra tolódott a maja naptár használatának legkorábbi tárgyi bizonyítékának származási ideje.
Ezeréves, érintetlen maja barlangra bukkantak régészek Mexikóban
A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.
Úgy nekiestek az indiánoknak Amerikában, hogy még a Föld is elhűlt tőle
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.