A nők nagyobb valószínűséggel kapnak olyan tudományos díjakat, amelyeket nem férfiakról neveztek el

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A nőknek nagyobb valószínűséggel osztanak ki olyan tudományos díjakat, amelyeket nem férfiakról neveztek el – erre jutott a Nature folyóirat szerdai cikke, amely két brit kutatónak az Európai Földtudományi Unió (EGU) május 25-27. között, Bécsben tartott közgyűlésén bemutatott tanulmányát ismertette.

Stefan Krause, a Birminghami Egyetem föld- és környezettudománnyal foglalkozó kutatója és Katja Gehmlich, a Birminghami Egyetem Orvos- és Fogorvostudományi Karának kardiovaszkuláris tudományokkal foglalkozó intézetének kutatója mintegy 350 tudományos díjat és ezek közel 9000 díjazottját vizsgálta meg. A díjaknál elsősorban a kutatók saját, vagyis a föld- és környezettudomány, valamint a kardiológia területén kiadott elismeréseket, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok nemzeti tudományos testületei által kiosztott tudományos díjakat vették figyelembe. Adataikat 2020–2021-ben gyűjtötték, és egészen a 18. századig nyúltak vissza.

A férfiakról elnevezett díjak 15 százalékát adták eddig nőknek

A szerzők eredményei szerint ezeknek az elismeréseknek mindössze 15 százalékát kapták meg nők, a férfiakról elnevezett 214 tudományos díj esetén ez az arány pedig 12 százalékra csökken. Ellenben az olyan elismerések esetén, amelyek sem férfi, sem nő nevét nem viselik (ilyenből 93-at találtak a kutatók), a díjak 24 százalékát nyerték el nők – tehát a nemi megoszlás valamivel kiegyenlítettebb, ha nem egy adott személyről nevezték el a tudományos díjat. Krause szerint ez a trend időbeli konzisztenciát mutatott, és úgy vélte, kapcsolat lehet a díj elnevezése és a díjazott neme között.

A kutatás arra is rámutat, hogy az egyszerre férfiak és nők után elnevezett 12 tudományos díj 32 százalékát osztották ki nőknek, míg a nőkről elnevezett 26 elismerésnek már a 47 százalékát ők kapták. Krause azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben a kategóriákban sokkal kevesebb díj van, és sokkal újabb keletűek, így ezekből nem lehet általános tanulságokat levonni.

A Nobel-díjasok 3 százaléka nő

Az adatokból mindenesetre az is megmutatkozott, hogy a nők gyakrabban nyertek el olyan tudományos díjakat, amelyek a tudományért tett szolgálatokat, például a mentorálást vagy a sokféleség promotálását ismerték el, mint olyanokat, amelyek konkrét tudományos eredményekre összpontosítanak. A tanulmány bevezetőjében megemlíti például, hogy a Nobel-díjasok mindössze 3 százaléka nő, és története során eddig egyetlen nem fehér bőrű női díjazottat ismertek el munkásságáért.

Linda B. Buck amerikai kutatónő Nobel-díjasok gyűrűjében 2004. december 10-én, miután átvette az orvosi Nobel-díjat a stockholmi díjátadó ceremónián.Fotó: HENRIK MONTGOMERY/AFP

Krause szerint azért is körültekintőbben kellene megfontolni, hogyan nevezik el az egyes tudományos díjakat, mert ezeknek nagy jelentőségük van a kutatók előléptetésében és szakmai elismertségében. Egy tavalyi tanulmány szerint a kutatóknak odaítélt díjakat tekintve a nők aránya növekszik, de még mindig jócskán elmarad az általuk betöltött tudományos pozíciók arányától.

A különféle tudományágak igyekeznek orvosolni a problémát, a változás azonban csak lassan gyűrűzik be. Matematikában például a terület Nobel-díjának tartott Abel-díjat, amelyet tavaly Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának ítélt oda a Norvég Tudományos Akadémia, eddig mindössze egyetlen nő vehette át – Karen Uhlenbeck 2019-ben. 

Nem tudatos preferenciák

Johanna Stadmark, a svédországi Lundi Egyetem geológusa úgy vélte, a díjakat odaítélő bizottságok tagjait vagy a díjra felterjesztőket egyáltalán nem tudatos preferenciák befolyásolják, amikor többnyire olyan díjazottakat választanak ki, akik megfelelnek annak a példaképnek, akiről az elismerést elnevezték – ugyanis ha ezek többnyire férfiak, akkor a nők hátrányba kerülhetnek. „Ezek az adatok nagyon fontosak és hasznosak. Csakis adatokkal tudjuk alátámasztani ezt az ügyet és változást indukálni” – tette hozzá.

Curt Rice, az oslói Norvég Élettudományi Egyetem rektora szerint a díjak elnevezése talán olyan irányba terelheti a bizottságok tagjait, hogy férfiakra gondoljanak, ha egy elismerést férfiról neveztek el, de arról nem volt meggyőződve, hogy ok-okozati viszonyról lenne szó. Mielőtt bármiféle végkövetkeztetést le lehetne vonni, meg kellene vizsgálni a nevezési eljárásokat és a díjakat odaítélő bizottságok összetételét is.

Krause kifejtette, a díjazottak demográfiai adatait nehezen tudták összegyűjteni, és néhány elismerés esetén a nevek alapján azonosították be a díjazottak nemét. Emiatt azt tervezik, hogy a továbbiakban adataikat ellenőriztetik az egyes odaítélő bizottságokkal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: