A nők nagyobb valószínűséggel kapnak olyan tudományos díjakat, amelyeket nem férfiakról neveztek el
A nőknek nagyobb valószínűséggel osztanak ki olyan tudományos díjakat, amelyeket nem férfiakról neveztek el – erre jutott a Nature folyóirat szerdai cikke, amely két brit kutatónak az Európai Földtudományi Unió (EGU) május 25-27. között, Bécsben tartott közgyűlésén bemutatott tanulmányát ismertette.
Stefan Krause, a Birminghami Egyetem föld- és környezettudománnyal foglalkozó kutatója és Katja Gehmlich, a Birminghami Egyetem Orvos- és Fogorvostudományi Karának kardiovaszkuláris tudományokkal foglalkozó intézetének kutatója mintegy 350 tudományos díjat és ezek közel 9000 díjazottját vizsgálta meg. A díjaknál elsősorban a kutatók saját, vagyis a föld- és környezettudomány, valamint a kardiológia területén kiadott elismeréseket, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok nemzeti tudományos testületei által kiosztott tudományos díjakat vették figyelembe. Adataikat 2020–2021-ben gyűjtötték, és egészen a 18. századig nyúltak vissza.
A férfiakról elnevezett díjak 15 százalékát adták eddig nőknek
A szerzők eredményei szerint ezeknek az elismeréseknek mindössze 15 százalékát kapták meg nők, a férfiakról elnevezett 214 tudományos díj esetén ez az arány pedig 12 százalékra csökken. Ellenben az olyan elismerések esetén, amelyek sem férfi, sem nő nevét nem viselik (ilyenből 93-at találtak a kutatók), a díjak 24 százalékát nyerték el nők – tehát a nemi megoszlás valamivel kiegyenlítettebb, ha nem egy adott személyről nevezték el a tudományos díjat. Krause szerint ez a trend időbeli konzisztenciát mutatott, és úgy vélte, kapcsolat lehet a díj elnevezése és a díjazott neme között.
A kutatás arra is rámutat, hogy az egyszerre férfiak és nők után elnevezett 12 tudományos díj 32 százalékát osztották ki nőknek, míg a nőkről elnevezett 26 elismerésnek már a 47 százalékát ők kapták. Krause azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben a kategóriákban sokkal kevesebb díj van, és sokkal újabb keletűek, így ezekből nem lehet általános tanulságokat levonni.
A Nobel-díjasok 3 százaléka nő
Az adatokból mindenesetre az is megmutatkozott, hogy a nők gyakrabban nyertek el olyan tudományos díjakat, amelyek a tudományért tett szolgálatokat, például a mentorálást vagy a sokféleség promotálását ismerték el, mint olyanokat, amelyek konkrét tudományos eredményekre összpontosítanak. A tanulmány bevezetőjében megemlíti például, hogy a Nobel-díjasok mindössze 3 százaléka nő, és története során eddig egyetlen nem fehér bőrű női díjazottat ismertek el munkásságáért.
Krause szerint azért is körültekintőbben kellene megfontolni, hogyan nevezik el az egyes tudományos díjakat, mert ezeknek nagy jelentőségük van a kutatók előléptetésében és szakmai elismertségében. Egy tavalyi tanulmány szerint a kutatóknak odaítélt díjakat tekintve a nők aránya növekszik, de még mindig jócskán elmarad az általuk betöltött tudományos pozíciók arányától.
A különféle tudományágak igyekeznek orvosolni a problémát, a változás azonban csak lassan gyűrűzik be. Matematikában például a terület Nobel-díjának tartott Abel-díjat, amelyet tavaly Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának ítélt oda a Norvég Tudományos Akadémia, eddig mindössze egyetlen nő vehette át – Karen Uhlenbeck 2019-ben.
Nem tudatos preferenciák
Johanna Stadmark, a svédországi Lundi Egyetem geológusa úgy vélte, a díjakat odaítélő bizottságok tagjait vagy a díjra felterjesztőket egyáltalán nem tudatos preferenciák befolyásolják, amikor többnyire olyan díjazottakat választanak ki, akik megfelelnek annak a példaképnek, akiről az elismerést elnevezték – ugyanis ha ezek többnyire férfiak, akkor a nők hátrányba kerülhetnek. „Ezek az adatok nagyon fontosak és hasznosak. Csakis adatokkal tudjuk alátámasztani ezt az ügyet és változást indukálni” – tette hozzá.
Curt Rice, az oslói Norvég Élettudományi Egyetem rektora szerint a díjak elnevezése talán olyan irányba terelheti a bizottságok tagjait, hogy férfiakra gondoljanak, ha egy elismerést férfiról neveztek el, de arról nem volt meggyőződve, hogy ok-okozati viszonyról lenne szó. Mielőtt bármiféle végkövetkeztetést le lehetne vonni, meg kellene vizsgálni a nevezési eljárásokat és a díjakat odaítélő bizottságok összetételét is.
Krause kifejtette, a díjazottak demográfiai adatait nehezen tudták összegyűjteni, és néhány elismerés esetén a nevek alapján azonosították be a díjazottak nemét. Emiatt azt tervezik, hogy a továbbiakban adataikat ellenőriztetik az egyes odaítélő bizottságokkal.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Lemondott a Pszichológiai Tudományos Bizottság egyik tagja, miután kiderült, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között
„Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját” – írta Kende Anna szociálpszichológus a testület vezetőinek címzett levelében.
Kende Anna: Az, hogy eddig is így volt, ezután is így marad, nem érv a tétlenségre
A szociálpszichológus tiltakozásképp mondott le bizottsági tagságáról, miután az MTA idén egyetlen nőt sem választott rendes tagjai közé. „Lemondásának egyedül annyi lesz a következménye, hogy eggyel kevesebb női tudós lesz a bizottságban” – válaszolta erre Zsoldos Attila, az akadémia II. osztályának elnöke, aki „aggasztó tájékozatlanságnak” tartja a lemondást, „ami kizárólag arra alkalmas, hogy rossz hírbe keverje a Magyar Tudományos Akadémiát”.
Az MTA szerint a több évtizedes versenyhátrány miatt nincsenek nagyobb számban nők az akadémia tagjai között
Az MTA több elnöki ciklus óta határozott lépésekkel segíti a nők érvényesülését, írta az intézmény az után, hogy Kende Anna szociálpszichológus lemondott bizottsági tagságáról, mert az idén megválasztott akadémiai rendes tagok között egy nő sincs.
