A Széchenyi-díjas biológus a hét fős független főtanácsadói testület legújabb tagja, aki a járványokkal és más krízishelyzetekkel foglalkozó munkacsoportban kezdett el dolgozni
A tudományos lap szerint csak a COVID-19-hez kapcsolódó kutatási eredmények nyilvánossá tételével és széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megfékezni a járványt, és a nagyhatalmaknak is elsődlegesen a WHO-ra kell hallgatniuk, mintsem saját tudományos tanácsadóikra.
Valamilyen oknál fogva éppen azok az intézmények kapják csak a minimálisan megítélhető pénzt, amelyek 2018 végén közös nyilatkozatban fogalmaztak meg kritikát a kormány felsőoktatást érintő döntéseivel szemben.
1996-ban alapjaiban rázta meg a tudományos világot az SLC6A4 gén felfedezése. Az újabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy az erre alapuló több száz kutatás, amire sok millió dollárt költöttek el, egytől egyig tévedésen alapul.
Alig befolyásolja valami jobban egy tanulmány megjelenését, mint a statisztikai szignifikancia, amit viszont ki lehet játszani. Így sok bulvárkutatás megy át a rostán, miközben fontos felfedezések maradnak a fiókban. A statisztikusok most fellázadtak.
Az MTA fizikusai aggódtak, hogy a tudományfinanszírozás alapköltségeit nyirbálnák meg miatta, így elsöprő többséggel leszavazták, hogy a Mátrában épüljön meg az évszázad tudományos berendezése. A gravitációshullám-detektor megépítését ugyanakkor elengedhetetlennek látják, és szívesen részt vennének a munkálatokban, csak máshol.
A tudomány szabadságának koporsóját a magánszektor bélelte ki, és a populizmus verheti bele az utolsó szöget. Az Eötvös csoport Fábri György kommunikációkutató tudományfilozófust és Havas Attila innovációpolitikát kutató közgazdászt hívta meg március 6-i nyílt vitájára.
Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.
Kedden kora délután mintegy másfél ezer akadémiai dolgozó tüntetett az MTA székháza előtt, hogy aztán élőláncot alkotva demonstrálják: kitartanak a kutatás szabadsága mellett.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
Az akadémia köztestületének decemberi tiltakozása után most az MTA tagjaiból és doktoraiból összeállt Stádium 28 Kör tiltakozik az akadémiai források minisztériumi hatáskörbe utalása ellen.
A tudomány jelenlegi állása szerint a geológiai, ökológiai, meteorológiai folyamatok és az emberi tevékenység is hatással van a Föld klímájára. Egy új amerikai tudománytörténeti kötet szerint ez a rendszerszemlélet az Osztrák-Magyar Monarchia innovációja, amelyet a birodalom gazdasági és politikai önérdeke hívott életre.
„Kismértékű közeledés történt” az MTA és kormány tárgyalásain, de a lényeg változatlan. Közben az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége nyílt levélben fordult a magyar miniszterhez, kiállva a tudomány autonómiája és pénzügyi függetlensége mellett.
A Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül zajlott a 2019-es költségvetés és az intézmény jogállásáról szóló törvény módosításának előkészítése, ezért az MTA azt kéri a magyar kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé.