A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
Az elmúlt két évtizedben egy orosz-amerikai államközi szerződés értelmében kutatóexpedíciók követték a csúcsragadozók éves vándorlását Alaszka és Szibéria között. A február 24-én indított háború azonban az egész sarkvidéki ökoszisztéma állapotát vizsgáló kutatássorozatot megszakította.
A nemzetközi gazdasági és sportélet szereplőinek határozott fellépése után az ukrán tudósok is azt követelik, hogy a nyugati tudományos közösségek büntessék átfogóbb és súlyosabb szankciókkal az orosz kutatókat: teljesen vágják el Oroszországot a nemzetközi tudományos élettől.
A 22 tagú Tudományos Tanács határozza meg az EKT tudományos stratégiáját és módszertanát, a most kinevezett három új tag között található az MTA volt elnöke is.
Kedden a Millenárison megnyílt a tudomány- és technikatörténeti kiállítás, amely a világhírű magyar vagy annak tartott innovációkat mutatja be az elmúlt 20 év eredményeivel és tudósaival kiegészítve.
Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?
A Science értesülései szerint az Egyesült Államok elnöke 180 milliárd dollárt irányoz elő kutatás-fejlesztésre és további 70 milliárd dollárt olyan területek finanszírozására, mint a járványok elleni küzdelem és a természettudományos alapkutatások.
Mekkora veszélyben van a hazai tudományos autonómia? Mibe szóljon bele az SZFE kancellárja, és mibe ne? Járványügyben a kormányra vagy a tudományra hallgassunk? A Qubit Podcast legújabb adásában Pálinkás József atomfizikus, egykori MTA-elnök és tudománypolitikus, wannabe miniszterelnök volt a vendégünk.
Mivel kellene foglalkozni a nyelvtanórákon? Miért idegesít minket más emberek nyelvhasználata? Épülhet-e nemzeti identitásunk nem nyelvi alapokra? És mennyire borús a magyar tudomány ege? A Qubit Podcast első adásában Kálmán László nyelvészt faggattuk.
Az ITM egy olyan új rendszer alapján változtatta meg utólag a legfontosabb alapkutatási pályázat, az OTKA nyerteseinek szakmai zsűrik által meghatározott sorrendjét, ami eddig ismeretlen mérőszámok alapján listázza a pályázókat. Több száz kutató tiltakozik a tudományos autonómiát veszélyeztető döntés ellen, de az új rendszert meghonosító Győrffy Balázs szerint az OTKA bírálóinak előre bemutatták a módszert, amely időt spórol a tudósoknak, így forradalmasítja az elavult bírálati folyamatot.
A Széchenyi-díjas biológus a hét fős független főtanácsadói testület legújabb tagja, aki a járványokkal és más krízishelyzetekkel foglalkozó munkacsoportban kezdett el dolgozni
A tudományos lap szerint csak a COVID-19-hez kapcsolódó kutatási eredmények nyilvánossá tételével és széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megfékezni a járványt, és a nagyhatalmaknak is elsődlegesen a WHO-ra kell hallgatniuk, mintsem saját tudományos tanácsadóikra.
Valamilyen oknál fogva éppen azok az intézmények kapják csak a minimálisan megítélhető pénzt, amelyek 2018 végén közös nyilatkozatban fogalmaztak meg kritikát a kormány felsőoktatást érintő döntéseivel szemben.
1996-ban alapjaiban rázta meg a tudományos világot az SLC6A4 gén felfedezése. Az újabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy az erre alapuló több száz kutatás, amire sok millió dollárt költöttek el, egytől egyig tévedésen alapul.
Alig befolyásolja valami jobban egy tanulmány megjelenését, mint a statisztikai szignifikancia, amit viszont ki lehet játszani. Így sok bulvárkutatás megy át a rostán, miközben fontos felfedezések maradnak a fiókban. A statisztikusok most fellázadtak.
Az MTA fizikusai aggódtak, hogy a tudományfinanszírozás alapköltségeit nyirbálnák meg miatta, így elsöprő többséggel leszavazták, hogy a Mátrában épüljön meg az évszázad tudományos berendezése. A gravitációshullám-detektor megépítését ugyanakkor elengedhetetlennek látják, és szívesen részt vennének a munkálatokban, csak máshol.
A tudomány szabadságának koporsóját a magánszektor bélelte ki, és a populizmus verheti bele az utolsó szöget. Az Eötvös csoport Fábri György kommunikációkutató tudományfilozófust és Havas Attila innovációpolitikát kutató közgazdászt hívta meg március 6-i nyílt vitájára.
Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.
Kedden kora délután mintegy másfél ezer akadémiai dolgozó tüntetett az MTA székháza előtt, hogy aztán élőláncot alkotva demonstrálják: kitartanak a kutatás szabadsága mellett.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
Az akadémia köztestületének decemberi tiltakozása után most az MTA tagjaiból és doktoraiból összeállt Stádium 28 Kör tiltakozik az akadémiai források minisztériumi hatáskörbe utalása ellen.
A tudomány jelenlegi állása szerint a geológiai, ökológiai, meteorológiai folyamatok és az emberi tevékenység is hatással van a Föld klímájára. Egy új amerikai tudománytörténeti kötet szerint ez a rendszerszemlélet az Osztrák-Magyar Monarchia innovációja, amelyet a birodalom gazdasági és politikai önérdeke hívott életre.
„Kismértékű közeledés történt” az MTA és kormány tárgyalásain, de a lényeg változatlan. Közben az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége nyílt levélben fordult a magyar miniszterhez, kiállva a tudomány autonómiája és pénzügyi függetlensége mellett.
A Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül zajlott a 2019-es költségvetés és az intézmény jogállásáról szóló törvény módosításának előkészítése, ezért az MTA azt kéri a magyar kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé.