A digitalizációnak csak akkor van jövője, ha a társadalmat is sikerül aktivizálni
Az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) éves Grow Digital konferenciája két év után tért vissza Brüsszelbe, és azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amikre Európa közösségének válaszokat kell találnia ahhoz, hogy a digitalizáció ne csak hasznos, hanem biztonságos is legyen. (Az EIT-et 2008-ban hozta létre az Európai Unió azzal a céllal, hogy erősítse az EU innovációs képességeit.)
Keddi nyitóbeszédében Willem Jonker, az EIT Digital ügyvezetője elmondta: a digitalizáció olyan eszközöket adott az európai kormányok kezébe, amelyekkel hatékonyabbá tehették a járvány elleni védekezést, de ezek biztonsági aggályokat is jelentenek. Hol van a határ a begyűjtött adatok etikus hasznosítása és a visszaélés között? – tette fel a kérdést Jonker, aki utalt az európai Pegasus-botrányra, és a szabályozás fontosságát hangsúlyozta –nemcsak az adatvédelemmel, hanem a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban is.
Jonker felvetette azt is, hogy a mesterséges intelligencia úgy kategorizálhatná az embereket, hogy alapvető lehetőségektől fosztana meg egyes fogyasztókat. Szerinte egy olyan személy, aki drága helyeken nyaral és erről képeket oszt meg a közösségi médiában, kevésbé lenne megbízható az algoritmus szemében egy hitelbírálat során, mint egy olyan, aki a munkájának szenteli az életét.
A digitalizáció rátelepszik az emberek életére
A digitalizáció nem csak lehetőségektől foszthatja meg a használóit, és nem csak a privát szférát sértheti. A felgyorsult világ a mentális egészségre is káros lehet, amit az EIT saját startup-akcelerátora, a Venture program résztvevői körében is tapasztalt már; Jonker kiemelte, hogy nincs az a befektetés vagy az az üzleti cél, ami megéri az egészség veszélyeztetését.
Ugyanilyen fontosnak tartotta azt, hogy az európai közösség, a kormányok és a társadalom bevonásával olyan feltételekben állapodjon meg a digitalizációval kapcsolatban, amelyek nem sértik a magánélet integritását, az adatgyűjtés és -elemzés eszközeivel mégis segítik a felelős döntéshozatalt. A társadalmi rendszerekről nem lehet ugyanúgy gondolkodni, mint a termelésről, de az ipari példák segíthetnek abban, hogy kijelöljék a megfelelő irányt, mondta az EIT ügyvezetője.
Ráadásul a digitalizáció egy másik oldalról is szorosan kapcsolódik a mindennapokhoz, egyre égetőbb kérdés ugyanis, hogy mit kezd a világ azzal, hogy az új technológiák egyre több energiát fogyasztanak. Miközben globálisan kiemelt cél a klímavédelem, a zöld energiára való átállás a digitalizáció terén jelentős iparágakban kifejezetten lassú. Ezen a területen pedig gyakorlatilag lehetetlen olcsó és hatékony konszenzusra jutni, és a kompromisszum érdekében le kell mondani a kényelemről vagy a költségcsökkentésről, állították a kedd délutáni panelbeszélgetés résztvevői, Cristiano Codagnone, a Milánói Egyetem professzora, Francesco Bonfiglio, a Gaia-X ügyvezetője és Julia Schmalenberg, a Huawei európai fejlesztési és innovációs vezetője.
A digitalizáció zöld, és a zöld lehet digitális
A zöld digitalizációról szóló panelbeszélgetésen a meghívott vendégek elsősorban a technológiai átalakulás előnyeiről beszéltek. Arról, hogy bár az ágazat energiafogyasztása óriási, egy sor alkalmazásban teszi hatékonyabbá a termelést. Ilyenek például a digitális ikrekkel végrehajtott szimulációk, a termeléstervezés, a terméktesztelés virtuális környezetben vagy a logisztikai optimalizálás. Az adatközpontok és az ICT-szektor (információs és kommunikációs technológiák) fogyasztása a növekvő igényeknek köszönhetően egyre nő, itt a fenntarthatóság a hagyományos rendszerek kiváltásában mérhető. Ugyanakkor ez az átalakulás olyan változásokkal is jár, amelyek egyáltalán nem a környezettudatosság irányába mutatnak, még akkor sem, ha az EU kommunikációja ezt sugallja. A felhasználói szokások változása sokszor épp szembemegy a fenntarthatósággal, például az eszközcseréket illetően, amiket nemcsak a divat, hanem az újonnan bevezetett kommunikációs protokollok és adatátviteli technológiák is indokolnak. De talán megnyugtató a jövőre nézve, hogy a fénysebességnél nem nőhet tovább az adatátvitel sebessége sem, így előbb-utóbb nem vezetnek be újabb, még gyorsabb mobilkommunikációs hálózatot sem, amely világszerte milliókat sarkall majd arra, hogy újabb és újabb készülékeket vegyenek.
Schmalenberg elmondta: téves lenne az ICT-ágazatot bűnbakként kezelni, hiszen az energiafogyasztásra vonatkozó becslések (amelyek 2030-ra 6 és 25 százalék közé teszik a globális energiafogyasztásnak a szektorra eső hányadát) nagyon bizonytalanok. Az is indokolja, hogy ne bánjunk kesztyűs kézzel az ágazattal, hogy felhasználási köre már most is széleskörű, de a fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben még többet lehet majd kihozni a telekommunikációból, ami más területek energiafelhasználását csökkentheti.
Az előadók mind egyetértettek abban, hogy közös szabályozás kell, olyan, amely nemcsak korlátoz, hanem lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok bővítsék fenntarthatósági törekvéseik körét, többet és hatékonyabban áldozzanak a zölddé válásra. A zöld energiák csak egy lépést jelentenek; ide tartozik a körkörös gazdaság és a fenntartható anyaghasználat, mint ahogy az is fontos követelmény, hogy a fenntarthatóság érdekében a cégeknek közösen kell állniuk a zöldülés árát a fogyasztókkal és az egyes államokkal.
Konkrétumok alig vannak, de az irányok jók
A Grow Digital konferencián részt vevő ipari szereplők – nagyvállalatok és startupok vezetői – kitartanak amellett, hogy megfelelő szabályozási háttérre van szükség, de hiányolják azokat a konkrétumokat, amikre stratégiát építhetnek. Nemcsak a rendezvény előadásai, hanem az EIT Digital által kiadott összefoglalókban is inkább irányok és víziók szerepelnek, mint konkrét megoldási javaslatok. Az utópisztikus vagy pesszimista forgatókönyvek valószínűségét ugyanis a jelenlegi bizonytalan helyzetben nagyon nehéz lenne megállapítani, ráadásul az ukrajnai háború kimenetelt sem lehet megjósolni. Ezért az előadók szerint valahogy ezek keverékével érdemes számolni a kormányoknak és az iparvállalatoknak egyaránt – a digitalizációs stratégiát illetően is.
A rendezvény üzenete, túl azon, hogy a digitális technológiák terjedése nem csökkenti a személyes találkozás jelentőségét, a szabályozási háttér fontosságára volz. Ehhez aktív társadalmi és politikai párbeszédet, gazdasági és ipari érdekképviseletet javasoltak az előadók. A digitalizáció ugyanis nem valósítható meg együttműködés nélkül, ami a biztonságos technológiahasználat alapját kell, hogy jelentse.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: