digitalizáció

A digitalizációnak csak akkor van jövője, ha a társadalmat is sikerül aktivizálni

A koronavírus-járvány felgyorsította, a nagy technológiai cégek korlátozása viszont lassíthatja a digitalizáció terjedését. Az online térbe költözött emberi kapcsolattartás hatékonyabbá tette a mindennapokat, de a digitalizáció nem csak pozitív változásokat hozott – így foglalható össze az EU innovációs intézete, az EIT a héten megrendezett konferenciájának üzenete.

A járványban megnőtt az igény az 5G-re és a szupergyors internetre, fel is gyorsult a hálózatok fejlesztése

Több millió magyar háztartásban már elérhető a gigabites internet, és a nagyvárosok környékén már használható a folyamatosan épülő 5G hálózat is. Erre azért is van nagy szükség, mert az internetforgalom évente 30-40 százalékkal nő, és 70 százalékban videós tartalmakat fogyasztunk, egyre jobb minőségben, párhuzamosan egyre több készülékről.

Ha most nem zárkózunk fel a világhoz digitalizáció terén, végzetessé válik a lemaradásunk

A magyar hálózati infrastruktúra fejlett, de a kis- és középvállalatok digitalizációja, a technológiák integráltsága és a digitális közigazgatás terén sereghajtók vagyunk. Ha felgyorsíthatjuk a digitalizáció folyamatát, a következő generáció nem versenyhátrányból indul, és biztosabb jövőképet adhatunk neki, mondja Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára.

Ki bitet vet, bájtot arat

A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról

Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye

A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.

Éneklő dédmamák, dán buckalakók, magyar boszorkányok: gőzerővel halad a néprajzi örökség digitalizációja

A karanténidőszakban rengeteg online adatbázis nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, így egyre többen kezdhettek böngészni a képzőművészeti alkotások, régi fényképek vagy digitalizált hagyatékok között. De milyen kincseket rejtenek a néprajzi örökség egyre bővülő, online térbe mentett adattárai?

A fejlett országok egészségügyi rendszereiben kiirthatatlan csótányként él tovább a kőkorszaki találmány, a fax

Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.