A koronavírus-járvány felgyorsította, a nagy technológiai cégek korlátozása viszont lassíthatja a digitalizáció terjedését. Az online térbe költözött emberi kapcsolattartás hatékonyabbá tette a mindennapokat, de a digitalizáció nem csak pozitív változásokat hozott – így foglalható össze az EU innovációs intézete, az EIT a héten megrendezett konferenciájának üzenete.
A Google Arts and Culture negyvenezer dokumentumot tett elérhetővé, a digitalizált kéziratok között akad orvostudomány, filozófia, de még gyereknevelésről is esik bennük szó. A kultúrkincsek 2012-ben majdnem elvesztek, most már nem fenyeget az a veszély, hogy máglyán kötnek ki.
Bár általános igazoltatásnál még kellenek a fizikai kártyák is, a phoenixi nemzetközi repülőtéren már elég beszkennelni a Wallet alkalmazásba felöltött okmányokat. Az Apple szenved a digitális pénztárcával, de egyre több államban működik együtt a hatóságokkal.
Hogyan énekelt a pikkelyestorkú mohó, és hogyan kuruttyolt a panamai aranybéka? A kipusztult vagy annak vélt fajok hangját megörökítő felvételek alapján ki lehet deríteni, hol élhetnek még a Földön eddig kihaltnak hitt állatok.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
A magyarok 51 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem, így hiába van mindenhol szupergyors internet, egyelőre nem tudjuk hasznosítani. A digitális ügyintézés hagy kívánnivalót maga után, a vállalkozások online jelenléte és digitális integráltsága tekintetében pedig utolsó előttiek vagyunk.
Több millió magyar háztartásban már elérhető a gigabites internet, és a nagyvárosok környékén már használható a folyamatosan épülő 5G hálózat is. Erre azért is van nagy szükség, mert az internetforgalom évente 30-40 százalékkal nő, és 70 százalékban videós tartalmakat fogyasztunk, egyre jobb minőségben, párhuzamosan egyre több készülékről.
A magyar hálózati infrastruktúra fejlett, de a kis- és középvállalatok digitalizációja, a technológiák integráltsága és a digitális közigazgatás terén sereghajtók vagyunk. Ha felgyorsíthatjuk a digitalizáció folyamatát, a következő generáció nem versenyhátrányból indul, és biztosabb jövőképet adhatunk neki, mondja Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára.
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
A gyűjteményi darabok analóg formából digitálisba való átmentése hosszú, bonyolult, rengeteg embert mozgósító, évekig húzódó feladat is lehet, hiszen sok ezer tétel digitális mását kell létrehozni, és a gyűjtemény is egyre gyarapszik. A Néprajzi Múzeum munkatársainak előadásából kiderült, hogyan zajlik a folyamat.
A karanténidőszakban rengeteg online adatbázis nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, így egyre többen kezdhettek böngészni a képzőművészeti alkotások, régi fényképek vagy digitalizált hagyatékok között. De milyen kincseket rejtenek a néprajzi örökség egyre bővülő, online térbe mentett adattárai?
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
A digitalizáció és a gazdaság kapcsolatát kutató Susan Athey szerint a mesterséges intelligenciának fontos szerep juthat a társadalmi problémák megoldásában és a hatékonyabb kormányzati működésben. A 2019-es Neumann János-díjat elnyerő szakembernek arra is van ötlete, hogyan kellene nekiállni a techmonopóliumok szabályozásának.
A digitalizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a férfiak és a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek a kiegyenlítésében. A Friedrich Ebert Stiftung keddi konferenciája szerint sem a mobiltechnológia, sem a rész- vagy távmunka nem hoz változást, amíg fennáll a nőkkel szembeni társadalmi elnyomás.