A gyűjteményi darabok analóg formából digitálisba való átmentése hosszú, bonyolult, rengeteg embert mozgósító, évekig húzódó feladat is lehet, hiszen sok ezer tétel digitális mását kell létrehozni, és a gyűjtemény is egyre gyarapszik. A Néprajzi Múzeum munkatársainak előadásából kiderült, hogyan zajlik a folyamat.
A karanténidőszakban rengeteg online adatbázis nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, így egyre többen kezdhettek böngészni a képzőművészeti alkotások, régi fényképek vagy digitalizált hagyatékok között. De milyen kincseket rejtenek a néprajzi örökség egyre bővülő, online térbe mentett adattárai?
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
A digitalizáció és a gazdaság kapcsolatát kutató Susan Athey szerint a mesterséges intelligenciának fontos szerep juthat a társadalmi problémák megoldásában és a hatékonyabb kormányzati működésben. A 2019-es Neumann János-díjat elnyerő szakembernek arra is van ötlete, hogyan kellene nekiállni a techmonopóliumok szabályozásának.
A digitalizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a férfiak és a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek a kiegyenlítésében. A Friedrich Ebert Stiftung keddi konferenciája szerint sem a mobiltechnológia, sem a rész- vagy távmunka nem hoz változást, amíg fennáll a nőkkel szembeni társadalmi elnyomás.