Az Európai Bizottság 2014 óta vizsgálja a tagállamok digitális gazdaságban elért eredményeit, és ezeket minden évben közzé is teszi a DESI-ről (digitális gazdasági és társadalmi mutató) szóló jelentésében. Ez megmutatja, hogy az egyes országok lakosai milyen digitális készségekkel rendelkeznek, hogy mekkora az infokommunikációs szakemberek aránya, milyen az internet-hozzáférés minősége, vagy hogy a kormány mennyire segíti polgárait a digitális közszolgáltatásokkal.

A 2021-es listán Magyarország a 23. helyet foglalja el, ezzel a 27 EU-tagállam közül csak Lengyelországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát előzi. Bár a jelentés szerint Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben „nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak,” a tavalyi rangsorhoz képest három hellyel csúszott vissza (számozás szerint kettővel, de a tavalyi 21. hely úgy lett meg, hogy Nagy-Britannia még szerepelt a listán), vagyis a 2020-ban még magunk mögött tudott Szlovákia, Ciprus és Olaszország valószínűleg gyorsabb ütemben javított a mutatóin.

A 2021-es mutatók javarészt a 2020 első és második negyedévére vonatkozó adatokat ismertetik, ezáltal valamilyen szinten azt is jelzik, hogy milyen digitális környezetben szembesültek a járványhelyzettel a tagállamok. Az, hogy a járvány miatt felerősödött digitális szolgáltatások milyen hatással voltak a későbbiekben az országok digitális fejlődésére, majd csak a 2022-es DESI-jelentésből lesz kiolvasható.

Az Európa digitális évtizede nevű szakpolitikai program célkitűzése szerint 2030-ra az uniós lakosság 80 százalékának rendelkeznie kell legalább alapvető digitális készségekkel, valamint 20 millió infokommunikációs szakembernek kell lennie az EU-s munkaerőpiacon – ehhez jelentős változásra (a képzési kínálat bővítése, a képzési lehetőségek biztosítása) lesz szükség, mivel a friss adatok 56 százalékot és 8,4 milliót mutatnak ezeken a területeken. A nagymértékű javulásba vetett remény abból a szempontból igazolt, hogy a koronavírus-járványból való kilábalást segítő helyreállítási program digitalizációra irányuló beruházásainak 17 százaléka, mintegy 20 milliárd euró a digitális készségek fejlesztésére lett elkülönítve.

Gyors a magyar net, de nem tudjuk mire használni

A DESI-jelentés a kormányközeli médiában egyetlen részeredmény kiemelésével jelent meg, és jobb híján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is ezt az egy adatot hangoztatta közleményében: az Internet-hozzáférés kategóriájában a 12. helyen, az EU-átlagot is megelőzve áll Magyarország, a gigabites internet tekintetében pedig Európa élén állunk, mivel a lakosság 13,2 százalékának van már hozzáférése legalább 1 Gbps sebességű szoláltatáshoz – itt mindössze 1,3 százalék az uniós átlag. Névleges sebességben tehát nagyon jól állunk, már csak ki kellene használni ezt a lehetőséget.

Hogy mennyire rosszak az adataink, az nemcsak az EU-s országok összehasonlításából derül ki, bár, ahogy az alábbi táblázat mutatja, az is beszédes: a mérések 2014-es kezdete óta a legrosszabb helyezést érte el idén Magyarország – a 2017-es, ugyancsak 23. helynél ne feledjük, hogy akkor még 28 tagállama volt az uniónak.

Ilyenkor azonban érdemes összevetni az eredményeket a korábbi ígéretekkel, célkitűzésekkel. A 2014 és 2020 közötti Nemzeti Infokommunikációs Stratégia például több világos, számszerűsített célt is megfogalmazott, amelyek közül az internet-hozzáférésre vonatkozó célitűzések meg is valósultak, de mellettük a következő terveket is felvázolta:

• 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 50%-a, 2020-ra pedig 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel (honlap, Facebook-profil stb.);
• 2018-ra váljon lehetővé, hogy az állampolgárok és a vállalkozások valamennyi közigazgatási ügyüket elektronikusan intézhessék;
• 2020-ra a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30 százalék alá;
• 2020-ra a kkv-k 33 százaléka vásároljon vagy értékesítsen online;
• az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező kkv-k aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot.

Ehhez képest 2020-ban

• a kkv-k mindössze 46 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, közösségi médiás jelenléte pedig csak 12 százalékuknak van;
  
• a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások minősége 54 és 76 pontot ért el a 100-ból, főként a határokon átnyúló szolgáltatások hiánya miatt;
• a lakosság 51 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem;
• a kkv-k 13 százaléka kereskedik online;
• a vállalkozások digitális technológiai integráltsága tekintetében pedig az utolsó előtti helyen áll Magyarország (EU-átlagérték: 37,6 pont; Magyarország: 23,3 pont).

Az új, 2030-ig megvalósítandó digitalizációs stratégiához szükséges forrásokat a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként szerezné meg a magyar állam az Európai Uniótól – a májusban benyújtott tervezet szerint a közel 5800 milliárd forintos keretösszegből 284 milliárdot költene az állam digitalizációra. Csakhogy a közben 2511 milliárdra csökkent keretösszeg lehívása egyelőre kérdéses, ugyanis az Európai Bizottság csak akkor hajlandó elfogadni a magyar tervet, ha Magyarország teljesíti az országspecifikus feltételeket, vagyis például hajlandó érdemi reformokat végrehajtani az uniós pénzek védelme vagy a jogállamiság terén.

Digitális nők tekintetében még rosszabb a helyzet

A DESI-jelentéssel együtt közzétették a „Nők a digitális világban” című összegzést is, amely a tagállamok női lakosainak internethasználatát, digitális készségeit és szakmai képzettségét, foglalkoztatottságát vizsgálta. Ebben a rangsorban még egy hellyel hátrébb található Magyarország: a 24. pozícióban csak Lengyelországot, Bulgáriát és Romániát előzi.

A részletes táblázatból kiderül, hogy bár Magyarországon az EU-s áltaggal ellentétben a nők nagyobb arányban használják az internetet, mint a férfiak (84 vs. 83 százalék), a felhasználói készségekben már jóval nagyobb a lemaradásuk a férfiakkal szemben. A magyar nők 46 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (férfiak: 52%, nők EU-s átlaga: 54%), és csak 48 százalékuk alapvető szoftveres tudással (férfiak: 53%, nők EU-s átlaga: 56%).

Leginkább viszont a szakképzettség és a foglalkoztatottság szempontjából lesújtó a nők helyzete Magyarországon. Ezerből mindössze hét 20–29 év közötti magyar nő rendelkezik tudományos-technológiai (STEM) területen szerzett diplomával, ami az uniós női átlag fele, míg az infokommunikációs szakemberek aránya a magyar nők között 1,1 százalék, az EU-s 1,7 százalékhoz képest. A nemek közötti bérszakadék 24 százalék a 19 százalékos uniós átlaghoz képest, így ezen a részterületen az utolsó előtti helyen áll Magyarország az EU tagállamainak rangsorában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: