Több lesz az erdő a tundrán a felmelegedés miatt, de ez egyáltalán nem jelent jót a klíma szempontjából
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A tundra eltűnése nemcsak a biodiverzitást csökkenti, hanem az olvadás következtében további jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz szabadulhat fel, ami világszerte tovább gyorsíthatja a felmelegedést – írja a Live Science.
Az Északi-sarkvidék felmelegedése nagyjából kétszer olyan gyors, mint a világ többi részén, ami a növényzetre és az állatvilágra is hatást gyakorol. Egyes fajok északabbra költöztek, így megváltozott például a vörösfenyőerdők élőhelye is. Ezek a változások meglehetősen gyorsan mennek végbe, Stefan Kurze ökológus szerint ez a jelenség vezethet odáig, hogy a tundra helyét erdők vehetik át. A jelenség pedig az előrejelzések szerint nem visszafordítható – ha a fák északnak indulnak, nem vonulnak vissza lehűlés esetén sem.
Még akkor sem menthető meg a szibériai tundra a becslések szerint, ha 2100-ra nullára csökken a szén-dioxid-kibocsátás és 2 Celsius-fok alatt marad a globális felmelegedés. 2500-ra két kisebb tundrás terület maradhatna meg, ami a jelenlegi terület kevesebb mint 33 százalékát tenné ki. A távol-keleti Csukcsföldön és az északi Tajmir-félszigeten megőrizhető lenne a tundrára jellemző növényzet, de máshol átvenné a helyét az erdő.
Vannak kevésbé optimista becslések is
Egy másik, egyébként sokkal kivitelezhetőbbnek tűnő forgatókönyv szerint a kibocsátást 2100-ig csak megfelezi majd az emberiség. Ez viszont a ma ismert szibériai tundra gyakorlatilag teljes egészébe kerülne, aminek így kevesebb mint 6 százaléka maradna meg 2500-ra. Ez pedig még mindig csak a növényzetre vonatkozó előrejelzéseket tartalmazza, az, hogy mi történne az itt élő állatokkal, hasonlóan bizonytalan.
A tundra több szempontból is fontos szerepet játszik a globális felmelegedés fékezésében. Egyrészt a fagyott talajban nagy mennyiségű üvegházhatású gáz tárolódik, másrészt a fehér hófödte terület visszaveri a napsugarakat, így kevésbé melegszik fel a terület. Ezzel szemben az ide húzódó erdők lombkoronája nem fehér, ami így nem lesz olyan ellenálló a napsugárzásnak, és nagyobb mennyiségű hőt nyel el, így közvetlenül is felgyorsíthatja a melegedést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
2099-ig évente 58 óra alvástól foszt meg bennünket a klímaváltozás
A kutatók az okoskarkötők és okosórák adatai alapján számolták ki, hogy a felmelegedés milyen hatással lesz a Föld népességének alvási szokásaira. A 47 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az idősebbek és a szegényebbek virrasztanak majd többet.
Attenborough: Az intelligenciánál többre lesz szükség, most már bölcsnek is kell lennünk
„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.
A klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese: a rénszarvas
Miért feleződött meg az Északi sarkkör közelében élő rénszarvasok száma mindössze húsz év alatt? Azért, mert élőhelyükön gyorsabban jelentkeznek a klímaváltozás hatásai, mint a Föld egyéb területein.