Fogszabályzásra kell vinnem a kisfiamat, kaphatnék egy időpontot? Természetesen, 2023. március 28., délután fél 5!

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Áprilisban történt, hogy az iskolai fogászati rutinvizsgálaton egy budapesti általános iskola alsó tagozatos diákja fogszabályzásra kapott beutalót. Az anya, hogy ne iskolaidőben kelljen intézni a hosszadalmasnak ígérkező vizsgálatsorozatot, a tanév utolsó heteiben feltárcsázta a megadott fogászati szakrendelő telefonszámát, és időpontot kért a vizsgálatra. Némi papírzörgést követően kapott is:

2023. március 28-án délután fél ötre.

A rendelőben dolgozó asszisztens azt is közölte a meghökkent szülővel, hogy felesleges máshol próbálkozni, mindenhol ilyen várólistákkal dolgoznak.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólistákat és előjegyzési listákat összesítő hivatalos nyilvántartása alapján jelenleg több mint 56 ezren várnak országszerte valamilyen beavatkozásra, a valóságban ennél azonban jóval többen is lehetnek. A fogászati vagy más szakrendelési beavatkozások például nem is tartoznak azok közé a beavatkozások közé, amelyeket a NEAK adatbázisa számon tart. Ha azonban csak a felsorolt kórházi műtéteket és orvosi eljárásra szoruló eseteket tekintjük, a Portfolio május végi cikke szerint akkor is sokkal magasabb lehet a várakozók száma a hivatalosan ismertnél, mivel a kórházak egy része egyszerűen nem közöl adatokat, hiába lenne kötelező. A műtétre váró betegeknek azt mondják, hogy már nem kell vezetni a központi várólistát. Emiatt a NEAK adatbázisa mindössze arra jó, hogy a várólisták becsült mértékéről valamiféle képet kapjunk, ezt szemléltetjük az alábbi ábrákon azokkal a területekkel, ahol a betegek legnagyobb számban a legtöbbet kénytelenek várni.

Még a hivatalos adatok szerint is több mint egy év lehet a várakozási idő egy térdprotézis-műtétre

Ahogy az adatokból látszik, a térd- és csípőprotézis-, valamint a szürkehályog-műtétekre állnak sorban a legtöbben, 8-10 ezer ember hónapokat vagy akár éveket is várakozhat egy-egy beavatkozásra. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász márciusban azt mondta a Qubitnek, hogy az ortopédián már a koronavírus-járvány előtt is hosszú várólisták voltak, de mára az állami ellátásban két évet is kénytelenek várni a betegek egy csípőprotézis- vagy térdprotézis-műtétre. Akinek igazán sürgős a csípője vagy a térde, fizet kétmillió forintot, és egy hónapon belül megműtik. Rékassy most, majdnem három hónap elteltével megerősítette, hogy a helyzet semmit sem változott. 

A várakozási idők a NEAK adatbázisában néhol hiányosan jelennek meg, vagy pontosan ugyanazok az adatok találhatóak meg több beavatkozástípusnál is, sőt azt is megfigyelhettük, hogy a várakozók száma nem egyenesen arányos a várakozási időkkel, amiből arra lehet következtetni, hogy az adatok biztosan nem stimmelnek, és valóban csupán orientációs kiindulópontként használhatók.

Mindenesetre az látszik, hogy néhány beavatkozástípusnál még a hivatalos várólisták szerint is hónapokat, sőt egyes esetekben éveket kénytelenek várni a betegek. Ennek Rékassy szerint egyrészt az az oka, hogy a koronavírus-járvány miatt teljesen felborultak a betegutak: a páciensek csak kóvályognak a rendszerben, így azok, akik megengedhetik maguknak, kiszolgáltatottságukban magánellátóhoz fordulnak, ami tovább növeli a társadalmi esélyegyenlőtlenséget.

Az egészségügyi közgazdász szerint a szereplők nem motiváltak abban, hogy megváltozzon a helyzet. Rékassy elmondta, a kórházak még mindig fix finanszírozást kapnak, tehát a covid előtt, 2019 márciusában mért teljesítményükhöz igazított pénz most is eljut hozzájuk: 

„Mivel az orvos fix fizetést kap, nem motivált abban, hogy többet dolgozzon, mint amennyit muszáj, és ott vannak még a milliárdos magánklinika-befektetők is, akik mindent megtesznek azért, hogy elcsábítsák az orvost a betegeivel együtt”.

25 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, és a szakdolgozói hiány a legszűkebb keresztmetszet

Rékassy szerint további probléma, hogy 25 ezer ápoló hiányzik az állami egészségügyi rendszerből. „Az orvosellátottság nem olyan rossz, csak egyenetlen és öregedő. Például, ha megfelelő lenne a szabályozás és motivációs rendszer, és csak az mehetne el a szülészet terén magánba dolgozni, aki állami ellátásban is dolgozik, vagy az orvosok is érdekeltek lennének a hatékony betegellátásban, és vonzó lenne a háziorvosi szakma a fiatalok számára, sokkal jobb lehetne a helyzet.”

A szakember szerint jelenleg a szakdolgozói hiány a legszűkebb keresztmetszet, de a rendelkezésre álló eszközökről is lesújtó képet festett. „Műtétek maradnak el, mert nincs elég műtősnő, nincs megfelelő műtői felszerelés vagy olyan egyszerű ok miatt, mert nincs vagy nem működik a légkondi a műtőben.”

Az utóbbi években az állami rendszerrel párhuzamosan kiépülő magánegészségügyről Rékassy azt mondta, a teljesítménybérezés, jobban szervezett körülmények, egyszerűbb esetek vagy a betegekre fordítható több idő miatt jelenleg sok helyen vonzóbb ott dolgozni, mint az állami egészségügyben, viszont vannak olyan szakmák, ahol a magánellátás soha nem lehet és nem is lesz működőképes – ilyen a traumatológia, az onkológia vagy a speciális sebészetek. Hozzátette még, hogy a magánellátás nem is lehet megoldás a társadalom problémáira.

Ha szeretnénk javítani a közfinanszírozott egészségügyi ellátás hatékonyságán, meg kell teremteni azt a motivációs rendszert, ami az intézményeket és az orvosokat is érdekeltté teszi a jobb ellátásban, a hatékonyabb működésben. „Ez ma hiányzik, és ma még stratégiát se látunk ennek a megoldására” – jegyezte meg Rékassy, aki szerint az igény növekedése miatt a magánellátás további bővülése várható.

„Annak ellenére, hogy Magyarországon az állam aránytalanul keveset költ egészségügyre, azt sem hatékonyan teszi. Az egészségügy igen szétesett, a lakosság egészségi állapota az ország fejlettségéhez képest sokkal rosszabb. A jövő szempontjából a legvalószínűbb szcenárió, hogy az állam, ahogy eddig sem értette, most sem fogja tudni megérteni az egészségügy komplex, bonyolult rendszerét, és lényeges változtatásokat nem várhatunk” - mondta az egészségügyi közgazdász.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: