Egyetlen ábrán, hogyan szorította háttérbe a járóbeteg-ellátást 2020-ban a járvány
A fogászatokon 41 százalékkal, a reumatológiákon 37 százalékkal, a gyerekgyógyászatokon 32 százalékkal esett vissza Magyarországon az ellátott betegek száma 2020-ban. Tóth G. Csaba demográfus látványos ábrában összegezte a Központi Statisztikai Hivatal által jegyzett, állami biztosítási jogviszony alapján végzett ellátásokat, és hozzátette: átlagosan 28 százalékkal csökkent az orvosi vizsgálatok száma. A koronavírus-járvány első, második és harmadik hulláma alatt jelentős mértékben háttérbe szorult a nem covidos betegek ellátása, aminek következményei hosszabb távon lesznek igazán érzékelhetők.
Ahogy a Közgazdasági - és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete (KRTK-KTI) egyik tanulmányában megjegyzi, a covid számos indirekt módon befolyásolhatja a halálozásokat, és ebbe beletartozik az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére és az egészségügyi kapacitásokra gyakorolt hatás is.
Az első hullám elején, 2020. március 15-étől az Emberi Erőforrások Minisztériuma felfüggesztette a halasztható beavatkozásokat, ideértve az egynapos sebészetet, valamint a szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatokat is, amelyeket aztán több lépcsőben indítottak újra májusban és júniusban. A második és harmadik hullámban már szelektív módon függesztették fel az ellátást: az egynapos sebészet 2020. november 10. és 2021. február 3. között, valamint 2021. március 5. és május 3. között szünetelt, a szűrővizsgálatokat viszont már csak három hétre, 2021. április 9. és április 29. között állították le.
A KRTK-KTI kutatói szerint 2020 március–áprilisában a járóbeteg-ellátás teljesítménye 50–65 százalékkal (és a hónap közepi intézkedések hatására már márciusban is 25 százalékkal), míg a fekvőbeteg-ellátás teljesítménye 35–40 százalékkal esett vissza. Utána fokozatosan visszaállt, és szeptember–októberig a szokásoshoz közeli értéken üzemelt, majd ezután egészen 2021 májusáig 15–30 százalékkal csökkentett szinten működött. Az alábbi ábrán Tóth G. Csaba a KSH által közzétett, egész évre vonatkozó 2020-as adatokat viszonyította a járvány előtti öt év átlagához.
Habár sokkal nehezebben mérhető, de a szakértők szerint az ellátatlanság miatti egészségügyi problémák, például a későbbre csúszó daganatdiagnózisok a jövőben tovább ronthatják a magyar lakosság egészségügyi mutatóit és halálozási adatait.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: