Amíg a Föld kerek, mindig lesznek klikkerek!

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Bár könnyen megeshet az emberrel, hogy 12 évnyi hallgatói jogviszony és 4 teljesen különböző képzés alatt három magyarországi egyetemen egyszer sem találkozik az előadások interaktívvá tételére használt eszközökkel, a klikkerekkel, olvasóink beszámolóiból az látszik, hogy igenis vannak hazai felsőoktatási intézmények. vállalatok, rendezvények, ahol használnak olyan alkalmazásokat, amikkel be tudják vonni a hallgatókat az órák menetébe. 

Tehát bár maga a klikker mint eszköz valóban nem jut szerephez a magyarországi előadásokon, a funkcióját kiváltó alkalmazások használatára bőven akad példa. Ezt olvasónk, Radócz Tibor is megerősíti: „Ilyen nem volt. De a Slido nevű alkalmazást használtuk legutóbb egy előadáson. Nagyon meglepett hogy milyen gyors és hatékony, ezek mellett pedig pillanatok alatt megmozgatja a hallgatóságot. Jelenleg azzal kisérletezek hogy a munkahelyi oktatásokba hogyan alkalmazzam.”

A klikker oldschool, az appoké a jövő

„A klikker szerintem oldschool. Van mindenkinél telefon, az épületben wi-fi, és menti.com. Az ÓE-KGK-n használják." – osztotta meg tapasztalatait Szécsényi Zoltán, a Clean Center Kft. pénzügyi és gazdasági igazgatója. Az általa említett alkalmazásnak, a Mentimeternek a Slidóhoz képest nagy előnye, hogy az ingyenes verzióval is korlátlan mennyiségű válaszadó vonható be, ugyanakkor a kérdések száma erősen limitált.

„Magam is rendszeresen használok egyetemi előadásaimon hallgatói visszajelzéseket lehetővé tevő alkalmazást (slido.com), melyen keresztül tesztkérdéseket, de akár szabad szövegbevitelt is lehetővé tevő kommunikáció zajlik a hallgatósággal. Más intézetbeli kollégák előadásában is láttam hasonlót (pl. Kahoot). Magam részéről nem félek attól, ha a hallgatók kezében mobiltelefon van, és szerintem a klikkeres verzió a kőkorszaki forma a mobilhoz képest (a klikker technikailag sem lehet egyszerű (pl. egy 300 fős előadáson kiosztani és begyűjteni az eszközt). Ugyanakkor az egyik társintézet a karunkon klikkereket használ, de főleg intézeti ügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás során intézeti megbeszéléseiken. Szóval nem annyira ritka ez Magyarországon sem, és feleségemtől tudom, hogy orvoskonferenciákon is használnak már ilyen rendszert (mobilost).” – foglalta össze tapasztalatait Virág László, a Debreceni Egyetem Orvostudományi Karának professzora. 

Az egyetemek árérzékenyek, de nyitottak

A legtöbb intézményben a klikkerek használatának fő akadálya a beruházási költség, ez viszont az ingyenesen is elérhető alkalmazások esetén nem tényező. 

„A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora, a bioetikus Dr. Kovács Gusztáv egy apphoz kapcsolódó online felületet használ rendszeresen, nem csak órákon, de online kutatók éjszakáján és nemzetközi nyári egyetemen is. Az app nevére sajnos nem emlékszem, a Kahoothoz hasonló felület, de egyszerűbb dizájn, nem gyerekekre tervezett. A mobilos megoldás nem csak azért jó az ő helyzetében, mert egy kis főiskolának nem feltétlenül térülne meg egy drága rendszer kialakítása, de így online előadásba illesztve, illetve alkalmi diáktársasággal is használható.” – írta Kuti Veronika.

Zsugyel Márton szintén ingyenesen elérhető applikációt használ, amit remekül be tudott építeni az órák menetébe: 

„A Műegyetemen Hidrológia gyakorlaton az óra elején és az óra végén használom a Plickers alkalmazást, amivel 1) rögzítem a jelenlétet, 2) ellenőrzöm, mi maradt meg a múlt órai anyagból 2b) kíváncsi vagyok, átment-e az aznapi fő mondanivaló. Az év végi szófelhőben általában pozitív élményként jelenik meg, segít ráhangolódni az órára. Lehetne még tovább turbózni a használatát, szerintem nagyon hasznos. Plusz előnye, hogy nem kell a diákoknak telefont nyomkodni (csak az oktatónak), illetve új eszközt sem kell hozzá beszerezni. Hátránya lehet, hogy el kell hozni a személyes qr-kódot, de ezt is könnyű megoldani, mindig van nálam egy adag csere-kód...”

A BME-n nem ő az egyetlen oktató, aki igyekszik minél inkább aktívvá tenni a hallgatóságot az órákon. Olvasónk, Bálint kimondottan jó véleménnyel van a klikkerszerű alkalmazások használatáról: 

„A Budapesti Műszaki Egyetemen az Építészmérnök karon a  Létesítménygazdálkodás előadások, amiket Dr. Hajnal István tartott. Már kb. 4-5 évvel ezelőtt használt Kahoot alkalmazást, amit mindenkinek le kellett tölteni és óra elején/közben quiz-kérdésekre kellett válaszolni. Aki jó eredményt ért el az plusz pontot kapott. Igazából egy tök jó élmény volt, így gamifikálta a tanulást és mindig vártuk az órának azt a részét. Mivel okostelefonja ma már mindenkinek van, ezért nem okozott gondot az alkalmazás letöltése senkinek (wi-fi is volt a teremben így ez se volt gond.)”

A beérkezett levelek alapján talán az ELTE-n veszik a legkomolyabban a kérdést: 

„Az ELTE a Wooclap alkalmazást (Android, iPhone, gép) és a kapcsolódó rendszert (integrálva a Neptunnal) fizeti elő egy év próbaidő után. Elég sok ilyen rendszer van, ami a felsőoktatáshoz jobban idomul, mint a Kahoot. Néhányan a fizetős Vevoxot használtuk korábban. A hallgatók egy része szerette, egy másik nem elhanyagolható része pedig erőteljesen tiltakozott, hogy nekik tessék hagyományos előadást tartani, amikor ők ülhetnek és hallgathatnak. Egyébként az ELTE nagyon kiváló módszertani / oktatásfejlesztési programot csinál, remek szakemberekkel (akikhez csak annyi közöm, hogy tanultam tőlük).” – írta Magyarfalvi Gábor, az ELTE TTK oktatója.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: