Mit művelnek a depresszió ellen felírt gyógyszerek az agyban?

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A depresszió népbetegség – mondja Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas professzor, pszichiáter, neurológus és farmakológus szakorvos, aki maga is több mint négy évtizeden át foglalkozott depressziós, hangulatzavaros és szuicid szándékú (öngyilkossággal próbálkozó) páciensekkel. Számára természetes, hogy nemcsak a betegségről, hanem a gyógyszerek működéséről is beszél, és bár ezek a gyógyszerek természetesen akkor is hatnak, ha a páciens nem ismeri a hatásmechanizmusukat, sem a magyarországi, sem a globális gyakorlatban nem elterjedt, hogy a kliensek tudnák, mi történik velük, amikor elfogadják a gyógyszeres terápiát.  

Bár a szakmának már 30-40 éve is rengeteg információja volt arról, hogyan működnek az antidepresszánsok, és az ismeretek azóta tovább bővültek, kifejezetten nyugtalanító, hogy például  a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) weboldalán az olvasható, hogy az ilyen gyógyszerek pontos hatásmechanizmusa nem ismert. 

„Valóban vannak olyan részletek, az emberi aggyal kapcsolatban mindenképp, amiket még nem tárt fel az orvostudomány, de csak azért mellőzni ezeket a szereket, mert a hatásmechanizmus leírása nem mindenhol és nem mindenki számára férhető hozzá, vétek lenne. Nagyon sokat tudunk ezen gyógyszerek hatásmechanizmusáról, bőven eleget ahhoz, hogy több évtizede biztonsággal és eredménnyel alkalmazzuk őket” – véli Rihmer Zoltán. A szakember a tévénézéssel állítja párhuzamba mindezt: sokan úgy kapcsolják be esténként a készüléket, hogy lövésük sincs arról, milyen fizikai törvények játszanak szerepet abban, hogy színes képet látnak, vagyis mi a színes televízió működésének mechanizmusa, mégis napról napra rászegezik a tekintetüket.

Az orvosi gyakorlatnak egyébként része a betegtájékoztatás; az más kérdés, hogy erre rettenetesen kevés az idő és a lehetőség az ellátóhelyeken. Többnyire elég magyarázat az, hogy az antidepresszánsok különböző fajtái különböző módon állatják helyre a depresszió hátterében meghúzódó agyi anyagycserezavart, pontosabban növelik a a szerotonin, a noradrenalin vagy a dopamin mennyiségét az agy megfelelő területeiben. Viszont azok a páciensek, akik ennél többet szeretnének tudni, a rendelőben csak szűkszavú tájékoztatást kaphatnak.

Ha egy depressziós orvosi segítséget kér, már előrébb jár, mint sorstársai jelentős része

A hangulatzavarokkal kapcsolatban óriási a látencia: sokan szégyellik, titkolják sőt maguknak sem vallják be, hogy betegek. „Pedig a depresszió valódi, orvosi értelemben vett betegség, és emiatt nemcsak lehet, hanem szükséges is kezelni” - mondja Rihmer. Az Egészségügyi Világszervezett (WHO) adatai szerint a lakosság 5 százalékát nap mint nap érinti a depresszió, ami már nemcsak az egyén szintjén, hanem társadalmilag is érezhető hatással bír. Mégis, roppant kevesen jelennek meg a háziorvosnál vagy a szakrendelőkben a hangulatzavaraikkal. Ennek ellenére a rendelések telítettek, a legtöbb betegnek számára tb-finanszírozott pszichoterápiát nem is tudnak felajánlani a közeljövőben.

Ugyanakkor a gyógyszerek már rövid távon, néhány hét vagy egy pár hónap alatt szignifikáns állapotjavulást hozhatnak, még akkor is, ha a szakember szerint a gyógyszer a megfelelő pszichoterápiás támogatással együtt lehet kimondottan hatékony.

Az agyban dől el valami

A depresszió kialakulásának biológiai hátterét egyszerűen fogalmazva az agyi kémiai egyensúly felborulása okozza. Ez viszont tényleg elég erős egyszerűsítés, ugyanis az egyensúly többféleképpen borulhat fel, és hosszú távon akár az agyszerkezetre is hatást gyakorolhat – áll Catherine J. Harmer, az Oxfordi Egyetem munkatársának és kollégáinak 2017-es cikkében, ami a Lancetben jelent meg. Rihmer professzor szerint épp ezért leginkább azzal érdemes foglalkozni, hogy miként lehet helyreállítani ezt a felborult egyensúlyt.  A depresszió kialakulása mögött többnyire van genetikai hajlam is, amelyet a pszichoszociális stresszorok tudnak aktiválni. „Ennek következtében jön létre depresszió, vagy alakul ki depressziós epizód. Ilyenkor tapasztalja meg a beteg a kémiai egyensúly felborulását, és ez az, amit gyógyszerekkel hatékonyan kezelhetünk, míg pszichoterápiával önmagában csak lassan érhető el eredmény” – mondja a professzor, hozzátéve, hogy egyébként minden mentális aktivitás (így a beszéd, az emlékezés, az alvás, stb.) mögött kémiai folyamatok állnak. 

A gyógyszerek mellett vannak még olyan biológiai terápiák, amiket a modern pszichiátria is alkalmaz, ezek közé sorolható a fényterápia, az alvásmegvonás és a ma már csak nagyon ritkán, a gyógyszeres kezelésre nem reagáló pácienseknél alkalmazott elektrokonvulzív kezelés. Mivel nincs két egyforma depresszió, nincs két teljesen egyforma kezelés, de a terápiák megfelelő kombinációja jószerével minden esetben segíthet a gyógyulásban. A depresszióban alkalmazott gyógyszerek ugyanis bizonyítottan hatékonyabbak, mint a placebó.

Szinaptikus rés sematikus rajza a neurotranszmitterekkel. A szinapszisban adják át egymásnak az idegsejtek a neurotranszmittereket.Fotó: Qubit

Mi történik a szinaptikus résben?

A szinapszis, vagyis az idegsejtek reakcióra kész végei közötti terület az a rész, ahol az ingerületek továbbítása zajlik. Itt van szükség az ingerületátvivő anyagokra, azaz a neurotranszmitterekre, amelyek a hormonokhoz hasonló szerkezetű molekulák. A különböző neurotranszmitterek más-más hatást fejtenek ki: a hangulat szabályozásáért elsősorban a szerotonin, a noradrenalin (más néven norepinefrin) és a dopamin tehető felelőssé. Ezek mennyisége depresszióban megváltozik (jellemzően alacsonyabb), ezért az antidepresszívumok hatása abból áll, hogy lassítják vagy megakadályozzák a szinaptikus résben a koncentráció további csökkenését. Ezt többféle módon tehetik meg, mondja Rihmer. Egyrészt akadályozható a visszavétel (reuptake), vagyis a neuron a már kilövellt neurotranszmittert nem veheti vissza a résből. Ilyen gyógyszerek szelektíven egy-egy neurotranszmitter visszavételét is gátolhatják, vagy egyszerre több molekulának a mennyiségét is növelhetik. Vannak a bontóenzimet blokkoló gyógyszerek (ezeket hívjuk monoaminooxidáz vagy MAO-gátlóknak), amelyek megakadályozzák, hogy a neurotranszmittereket a szinaptikus résben lebontsa az ezért felelős enzim. A professzor szerint ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor épp a felvétel fokozása a cél. 

A felelős triumvirátus: a dopamin, a noradrenalin (norepinefrin) és a szerotonin

Amikor a felborult kémiai egyensúlyról beszélnek, a szakemberek alapvetően három neurotranszmitter mennyiségének ingadozására, elsősorban csökkenésére gondolnak. Ez a három hormonszerű molekula a dopamin, a noradrenalin (vagy más néven norepinefrin) és a szerotonin. A depresszió kialakulásában annak van szerepe, hogy az idegsejtek között kevesebb van ezekből az anyagokból, ezért egyes cselekvéses, gondolati és hangulati működések felborulhatnak vagy átalakulnak.

Az, hogy éppen melyik anyagból alakul ki hiány, befolyásolhatja a tüneteket, és ennek megfelelően kell a gyógyszert is kiválasztani. Rihmer szerint a gyógyszerválasztás tapasztalati folyamat, de vannak olyan jellemző depressziós tünetek, amelyek segítenek a hatékony szer kiválasztásában. Előfordulhat az is, hogy az elsőnek kiválasztott szer nem hatékony, ekkor egy bizonyos idő után váltani kell:  „Az antidepresszívumoknak 10-14 napra van szükségük, hogy kifejtsék hatásukat az agyban. Ha a harmadik, negyedik héten sem jelentkezik a kívánt javulás, általában gyógyszert kell váltani”.

A szakember hozzáteszi még, hogy egy sor antidepresszív hatással rendelkező gyógyszercsoporttal dolgoznak a pszichiáterek, amelyek nem jobbak vagy rosszabbak egymásnál, hanem más módon fejtik ki hatásukat. A választást minden esetben a beteg állapota, a korábban sikeresen alkalmazott gyógyszer típusa és az egyéb szedett gyógyszerek befolyásolják. 

Visszavétel-gátló (reuptake-gátló) és bontóenzim-blokkoló gyógyszerek

Az antidepresszívumok több csoportját is olyan gyógyszerek teszik ki, amelyek a felsorolt neurotranszmitterek (agyi ingerületátvivő anyagok) visszavételét gátolják. Egyesek mindhárom ilyen molekulára hatással vannak, mások szelektíven egy-egy molekula visszavételét gátolják. 

Az első antidepresszánsok a triciklikus vagy tetraciklikus antidepresszívumok voltak, ezek hatékonysága a mai napig a legjobbak között van. Több mint ötven éve vannak forgalomban, de mellékhatásaik miatt további gyógyszercsoportok váltak népszerűvé. Ezek a szerek a szerotonin, a noradrenalin (norepinefrin) és a dopamin visszavételének gátlását egyaránt ellátják, vagyis a szinaptikus résben nagyobb koncentrációban lesznek jelen a molekulák, mint a gyógyszer nélkül. 

A szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI) és szelektív noradrenalin-visszavétel gátlók (SNRI) csoportjaiba olyan gyógyszerek tartoznak, amik vagy a szerotonin vagy a noradrenalin mennyiségét emelik meg (akadályozzák a visszavételt). Rihmer elmondja ezekkel kapcsolatban, hogy a piacon is viszonylag újnak számító gyógyszerek, amelyek mellékhatásai kedvezőbbek, mint a triciklusos antidepresszívumoké. 

A gyógyszerek több típusából kell kiválasztania a szakembereknek azt, amelyik a legjobb eredménnyel segít majd a betegeknek a depresszió tüneteinek enyhítésében.Fotó: Qubit

A MAO-bénítók (monoaminooxidáz-bénítók) olyan gyógyszerek, amik nem a visszavételt gátolják, hanem a neurotranszmitterek lebontását. Rihmer professzor elmondja, hogy a szinaptikus résben a molekulák száma azon múlik, hogy milyen ütemben történik a visszavétel és a lebontás, tehát a magasabb koncentráció elérhető azzal is, ha az utóbbit gátolják. A MAO-bénító gyógyszerek mellékhatásprofilja nem olyan kedvező, mint a szelektív reuptake-gátlóké, viszont sok esetben az egyetlen hatásos gyógyszercsoportot jelentik.

Léteznek kettős hatású gyógyszerek is, amelyek egyszerre hatnak a szerotonin és a noradrenalin vagy a noradrenalin és a dopamin visszavételére vagy felszabadulására. Az ilyen gyógyszerek könnyen tolerálhatók, mellékhatásaik kedvezőbbek, mint a többi gyógyszercsoporté, de ez még önmagában nem elég ahhoz, hogy valóban hatásosak legyenek. 

Fontos, hogy ne csak az orvosok, hanem a betegekkel kapcsolatba kerülő szakemberek, illetve maguk a páciensek is értsék, hogy mivel jár a gyógyszerszedés, és milyen folyamatok zajlanak le az agyban ezek hatására. Ezért fontos a háziorvosok tájékoztatása is, hiszen ők azok, akik kapuőrként irányíthatják tovább az érintetteket a megfelelő szakrendelésekre. Ehhez viszont nagy szükség van arra, hogy a depressziót betegségnek tekintse a társadalom, megértse, hogy az érintettek segítségre szorulnak, és hogy a depresszió gyógyítható – Rihmer szerint ezzel számos  további szövődmény és öngyilkosság is megakadályozható lenne.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: