Egy fehérje lehet a felelős az alkoholistáknál tapasztalható visszaesésekért
A Scripps Kutatóintézet munkatársai szerint az agy egyik fehérjéje felel az alkoholbetegeknél tapasztalható visszaesésekért, és a megvonás ideje alatt ez a molekula lehet felelős a kialakuló sóvárgásért és szorongásért is. Marisa Roberto, a tanulmány vezető szerzője szerint az elvonás a stresszrendszert aktiválja az agyban, ami jobb megküzdési mód híján visszaeséshez vezethet.
A New Atlas által idézett amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint az Egyesült Államokban az alkoholizmus vezető halálok egy sor olyan betegségben, amely megelőzhető lenne. A helyzet Magyarországon sem túl jó, a 2017-es adatok szerint közel négyszázezer alkoholista élt itt, 2019-ben pedig a lakosság több mint 5 százaléka vallotta magát nagyivónak, miközben az alkoholfogyasztás továbbra is rekreációs tevékenységnek számít.
Alkoholizmusról a szakértők akkor beszélnek, amikor a beteg alkoholfogyasztási szokásai egészségügyi kockázatot jelentenek, és ellehetetlenítik a mindennapi életét. A szenvedély rányomja a bélyegét a munkájára, a szociális, családi életére és akár teljesen elszigeteli őt a külvilágtól. Annak ellenére, hogy többféle kezelési mód is rendelkezésre áll (gyógyszerek, egyéni és csoportterápiák), a visszaesés egyáltalán nem ritka.
Nem csak fejben dől el
A kutatók ezért az agyban végbemenő folyamatok vizsgálatába kezdtek, hogy jobban megértsék, mi állhat a visszaesés hátterében a biokémia szintjén. Egy korábbi kutatásra alapozva kezdték el vizsgálni, hogy hogyan lehet enyhíteni a szorongás és az alkohol utáni sóvárgás tüneteit, ugyanis a két dolog között már feltártak összefüggéseket.
A friss kutatásban Robertóék bemutatták, hogy az alkohol megvonása stresszreakciókat vált ki az agyban, így többféle stresszmolekula, köztük CRF (kortikotropin-felszabadító hormon) szabadul fel. Ez stimulálja a prefrontális kéreg (a homloklebeny elülső része) arra érzékeny receptorait és a limbikus (vagyis az érzelemfeldolgozó) rendszer agyterületeit.
A CRF-re érzékeny neuronok mennyiségének szabályozásával egerekben tudták módosítani a kialakuló stresszreakció mértékét. Ennek megfelelően az alkoholmegvonásra is kevésbé intenzíven reagáltak azok a kísérleti állatok, amelyekben csökkentették a receptorok számát. Emellett arra is felfigyeltek, hogy a CRF-érzékeny neuronokban termelődő CSF1 immunfehérje mennyiségének van szerepe a szorongás, a depresszió és az alkoholmegvonás tüneteinek erősségében. Ha a fehérje szintje magasabb, az egerekben nagyobb mértékű szorongást figyeltek meg, mint akkor, amikor a neuronok és a fehérje szintjét mesterségesen csökkentették.
A lehetséges kezelés tehát kifejezetten a receptorokra és az immunfehérje mennyiségének szabályozására irányulhat, amivel nemcsak az alkoholbetegek számára biztosíthatnak állapotjavító kezeléseket, hanem a hangulatzavarral és szorongással élők életminősége is javítható.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: