Siess, már csak július 25-ig szavazhatsz az év madarára!

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” programot, amelynek az a célja, hogy a nagyközönség is megismerhesse a megóvandó fajokat. A patinás megmérettetésben legutóbb a zöld küllő (Picus viridis) nyert, a 2023-as győztes viszont még nem dőlt el, erre július 25-ig lehet szavazni az MME weboldalán

Idén a nádasok nagykövetei mutatkoznak be a közönségnek, ennek megfelelően három nádi madár közül lehet választani. Az MME a témaválasztással a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. Van is mire: amint azt korábban Tóth Viktor ökológus a Qubitnek elmondta, a nádasok kiirtásával az adott területen nemcsak a náddal végzünk, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is.

Az MME közleménye szerint „különösen a nagy kiterjedésű nádszegélyek töltenek be nélkülözhetetlen szerepet a madarak életében”, mert az itt fészkelő fajokon kívül rengeteg vonuló madár itt éjszakázik, pihen és táplálkozik. A nádas viszont, akármilyen nélkülözhetetlen is, veszélyben van: a vizes élőhelyeket a klímaváltozás mellett az építkezések is pusztítják, a nádasok pusztulásával pedig hatalmas eurázsiai madártömegek kerülnek veszélybe. A helyzet komolyságát Tóth Viktor azzal érzékeltette, hogy a nádast egy zsúfolt lakótelephez hasonlította, ahol minden egyes nádszál egy háznak felel meg, amelynek minden egyes szintjén a legkülönbözőbb életformák találnak búvó-, táplálkozó- vagy szaporodóhelyet. No de nézzük a versenyen induló három lakót!

Barkóscinege

A barkóscinege (Panurus biarmicus) elterjedt fajnak számít a magyar nádasokban, itt figyelhető meg télen is, ahol kisebb-nagyobb csapatokba verődve a nád magját fogyasztja. Amikor nincs mag, csigákkal, rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Fészkét változó magasságban, a nád vagy a gyékény megtört szálaira rakja, a fészekalj 4-8 tojásból áll. Hazai állománya 5400-6300 párra tehető. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Hím barkóscinegeFotó: Pellinger Attila / Wikipédia

Függőcinege

A függőcinege (Remiz pendulinus) síkvidéki madár, a tavak és folyók környékét kedveli, legkedveltebb élőhelye a nádas, ahol télen a nád vagy a gyékény magjaival táplálkozik. Tavasztól őszig szívesebben fogyaszt rovarokat és pókokat, a barkóscinegéhez hasonlóan csak a hidegben fanyalodik vegetáriánus étrendre. A fészkét legszívesebben lelógó fűzfaágra szövi, de előfordul, hogy nyárfát vagy égert választ erre a célra. A fészekalj átlagosan 5-8 tojásból áll, a függőcinege évente két-három alkalommal fészkel. Hazai állománya 3-5 ezer párra tehető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Függőcinege a nádasbanFotó: Martin Mecnarowski / Wikipedia

Nádirigó

A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Magyarország legnagyobb testű, országszerte gyakori nádiposzátája, amelynek éppen a mérete miatt nem nagyon kell versenytársaktól tartania a nádasban, amikor fészekrakásra alkalmas helyet keres. Pechjére ezt tudják a nádas területeken élő kakukkok is: a nádirigó fészke a fészekparaziták legkedveltebb gazdamadara. A nádirigó vízi rovarokkal, hernyókkal, szitakötőkkel, pókokkal és apró halakkal táplálkozik. Hazai fészkelő állománya 208-221 ezer párra tehető. Védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

NádirigóFotó: A. Povedano

Ne feledjétek, a szavazás 25-én zárul, a verseny jelenlegi állása szerint jelenleg a barkóscinege egy csőrhosszal vezet, de itt az ideje belehúzni a nádirigó- és a függőcinege-drukkereknek is! 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: