Hétvégén az Apaj közelében található Ürbői-halastavaknál fészkelő kanalasgémekkel és egy leengedett tavon táplálék után kutató csapattal is találkoztunk.
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.
A Maas 45 kilométeres határszakaszát 550 millió eurós költséggel szabályozták szabályozatlanná. A természetközeli élőhelyen létrehozott park tavaly már kétmillió látogatót vonzott, a zöld turizmusból pedig közel egymilliárd eurós bevétele származott a régiónak.
A folyami és tengeri ökoszisztémákat fenntartó vándorló halpopulációk méretét és sokféleségét Európában legalább 100 ezer elavult gát veszélyezteti. Egy ingyenes mobiltelefonos alkalmazás segítségével azonban már a lakosság is segíthet ezeket feltérképezni.
Idén a barkóscinege, a függőcinege és a nádirigó száll ringbe. A mostani szavazáson a 2023-as év madarát lehet megválasztani, a verseny jelenlegi állása szerint a barkóscinege csőrhosszal vezet a függőcinege előtt, de még nem dőlt el semmi.
A világ ismert szitakötőfajainak 16 százalékát fenyegeti kihalás, az ok a vizes élőhelyek és az esőerdők pusztulása. A biológusok attól tartanak, hogy még ennél is nagyobb a baj: ahogy egyre több faj kerül veszélybe, az egész ökoszisztéma összedőlhet.
A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.