Így fejlődtek ki a világ írásrendszerei a nagy közös ősből, a föníciai ábécéből
A világon a legtöbb, közel ötmilliárd ember a latin ábécé betűin tanul meg írni és olvasni. A további, széles körben elterjedt írásrendszerek közül kínai szótagírást másfél milliárd, arabot közel 700 millió, cirill betűs írást pedig 250 millió ember használ.
Indiában és a Távol-Keleten több százmillióan írnak és olvasnak számunkra egzotikusnak tűnő írásjegyekkel, ezek mind alfabetikus (vagy abugida) szótagírások, amelyek hangértékei egy mássalhangzóból és egy abba foglalt inherens magánhangzóból állnak. Nem tisztán szótagírások, ugyanis az alap mássalhangzó módosításaival állnak elő a különböző magánhangzókkal kiejtendő szótagok.
Indiában és a környékén a bráhmi eredetű (szintén abugida) írásrendszerekből egy tucatnyit használ több tízmillió ember.
Az arab és a héber pedig abdzsad írásrendszerek, amelyekben csak a mássalhangzókat jelölik, a magánhangzókat pedig az olvasónak kell kikövetkeztetnie.
A latin és a közel-keleti ábécé a kb. háromezer éve kialakult főníciai ábécéből eredeztethetők, ahogy a cirill betűk is.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: