A Yoda mestert idéző celebeszi Gursky-koboldmakik virtuóz duettjeit akár Mozart is írhatta volna

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Fülöp-szigetektől Dél-Szumátráig a dél-kelet-ázsiai szigetvilágban honos koboldmakifélék (Tarsiidae) egyetlen ma is élő neméhez sorolt fajok sajátos, átmeneti helyet foglalnak el a félmajmok és a majmok között: megjelenésük és életmódjuk inkább a félmajmokra, hallószerveik felépítése és vérszérumuk viszont például a majmokéhoz áll közel. 

A természetvédelmi világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő éjszakai rovarevők egyik kevéssé ismert fajának különös szokásairól a napokban jelent meg hiánypótló tanulmány a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban. A Föld 11. legnagyobb szigeteként számon tartott Celebeszen, más néven Szulavézin honos Gursky-koboldmakikról (Tarsius spectrumgurskyae) ugyan korábban is tudható volt, hogy előszeretettel énekelnek, de vokalizációjukat eddig még nem vizsgálták meg alaposabban.

Indonéz és amerikai kutatók 2018 nyarán közel két hónapot töltöttek a dzsungelben, ezalatt számos hangfelvételt készítettek 14 koboldmaki-pár közös énekéről is. A faj egyedi megkülönböztető jegye ugyanis, hogy az egymással párt alkotó nőstény és hím egyedek reggelenként együtt dalolnak. A jó minőségben rögzített duetteket a kutatók gépi tanulással operáló algoritmus bevetésével kategorizálták, egyedileg azonosítva a hangkészleteiket és dallamsoraikat. 

Tarsius spectrumgurskyaeFotó: Wikipédia

A Live Science ismertetője szerint az elemzés nem várt eredményre vezetett. Kiderült, az aprócska emlősök duettjei közelítik az operairodalom legvirtuózabb kettőseinek összetettségét. A meglepően széles frekvenciatartományt bejáró dallamsorok előadói pazar frázisokkal reflektálnak egymás dallamaira és gyakran olyan sebességgel cifrázzák, hogy azt bármely operasztár megirigyelhetné. A kutatók szerint a duettek a párválasztásban töltenek be kulcsszerepet. Ez a típusú vokalizáció ugyanis fiziológiai és neurológiai értelemben annyira megterhelő és energiaigényes viselkedés, hogy megfigyeléseik szerint a faj egyedei közül csak kevesen képesek hosszabb ideig művelni. Ezért, vélik, a duettezés kifejezetten alkalmas arra, hogy a kivételes fittségét és rátermettségét bizonyítsa.

A Gursky-koboldmaki tangkokói példányaFotó: Wikipédia

Hogy pontosan miért énekelnek ilyen összetett és fizikailag megterhelő duetteket a Gursky-koboldmakik, azt a kutatók még nem tudják megmondani. A tanulmány szerzői az indri nevű makifaj (Indri indri), és a szürke gibbonok (Hylobates funereus) hasonló viselkedése miatt gondolják, hogy a párkeresés, a párok közötti kötelék megerősítése, illetve a terület védelme lehet az etológiai magyarázat. Ugyanakkor szerintük más funkciót is betölthet a páros éneklés. Ezek az állatok ugyanis az éjszaki magányos vadászataik után állnak neki a közös éneklésnek, így talán azt is jelzik más fajtársaiknak, hogy megtalálták a kollektív nappali pihenésre felettébb alkalmas aznapi alvófájukat. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: