Átírhatja a haditechnikai kutatás-fejlesztés finanszírozását Európában az orosz-ukrán háború

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Meghatározhatja a következő évek kutatás-fejlesztési irányvonalát az Európai Unióban az orosz-ukrán háború. Bár a haditechnikai védelmi kutatások támogatásáról már az ukrajnai háború előtt döntött az Európai Tanács, az első nyertes projekteket nemrég hirdették ki. Az uniós országok nemzetvédelmi együttműködését erősíteni hivatott program keretében első körben kiosztott mintegy 1,2 milliárd eurónyi támogatási összeggel az Európai Védelmi Alap az európai haditechnikai fejlesztéseket hivatott támogatni, amivel az európai közösség régi lemaradásából kíván, például az Egyesült Államokkal szemben, lefaragni. 

A 2021-től 2027-ig tartó finanszírozási periódusra összesen közel 8 milliárd eurót szán a közösség, a fejlesztések fő irányvonala egyebek mellett a megújuló energiaforrásokra építő, mesterséges intelligencia alapú, felhőszolgáltatásokat katonai célokra hasznosító technológiákra fókuszál. Az alapból egyébként közel 3 milliárd eurót lehet kutatásra fordítani, a maradék összeget fejlesztési projektekre szánják, amelyekben például olyan kérdésekre keresik a választ, hogy miként lehet a legújabb technológiát a leghatékonyabban eljuttatni a felhasználási helyére. 

A támogatási összegek túlnyomó részét nem egyetemi kutatásokra szánják, hanem olyan kormányközeli, államilag finanszírozott kutatóközpontok kaphatják majd, amelyek alkalmazott technológiákkal foglalkoznak. A Nature számításai szerint az első körben megítélt támogatásoknak mindössze a 8 százalékát kapták egyetemi kutatóintézetek. A kutatási támogatásra jogosultak most kihirdetett első körében például olyan extrém magasságokban röpképes, napelemek által működtetett drónok kifejlesztését támogatják, amelyek a harctér felett kvázi műholdakként lebegve monitoroznák a harcoló csapatok minden mozdulatát. 

Az EU-ban mindeddig nem igazán volt hagyománya a közös védelmi stratégiák tervezgetésének, eredetileg az egész közösség a szén- és acélipar közös felügyeletére és a tagállamok közötti béke, és nem a védelem biztosítására épült. Az unió egy békeprogram volt, kereskedelem, virágzó gazdaság, és béke volt a három jelszó – emlékeztetett az európai védelmi stratégiák kutatására specializálódott Frédéric Mauro. Az elmúlt évtizedekben még azok az államok is csökkentették a haditechnikai kutatásaikra fordított összegeket, amelyek – mint például Franciaország vagy Németország – a legtöbbet fordították erre az EU-ban, általánossá vált ugyanis az a vélekedés, hogy valószínűtlen egy európai háború eszkalálódása, és az uniós tagállamok egyébként is egyre nagyobb mértékben hagyatkoztak a NATO közös fellépésére egy esetleges konfliktusban. 

Az európai stratégiát nemcsak Oroszország 2014-től, a Krím-félsziget annektálása óta nyilvánvaló ellenséges fellépése, hanem a Trump-adminisztráció idején gyakoribbá vált amerikai kritika is egyre inkább megkérdőjelezte, a nézőpontját a Nature-nek kifejtő Mauro szerint az európaiak egyszer csak azon kapták magukat, hogy „ők az egyetlen növényevők egy rakás ragadozó gyűrűjében”. 

A védelmi katonai kutatásfinanszírozás nem mindenki szerint jó ötlet, például mert elvonhatja az olyan globális problémák megoldását célzó kutatásoktól a pénzt, amelyek a világjárványokra, a klímaváltozás következményeinek az enyhítésére vagy a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésére keresik a megoldást. A Researchers for Peace például egy olyan kutatókat tömörítő csoport, amely ellenzi, hogy az EU haditechnikai kutatásokat támogasson. 

Az eltérő vélemények ellenére annyi nyugodtan kijelenthető, hogy az orosz-ukrán háború jelentősen átalakítja az európai kutatást és a kutatói hálózatokat egyaránt. A legnyilvánvalóbb és a leggyorsabb következményként például jelentősen megnőtt az európai tudósok ukrajnai kollégáikkal való együttműködési hajlandósága, míg az oroszok páriává váltak a tudományos kollaborációkban. A nemzetközi együttműködések gyors átalakulása mellett a háború a kutatási irányokra is jelentős hatással volt. Egyes kalkulációk szerint a háború következményei a finanszírozás átalakulása nélkül is negatív hatással van például a fenntarthatósági, valamint az élelmezéskutatási projektekre. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: