Miután Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hatotta meg a szép szó a tárgyalóasztaloknál, a nyugati világ közvetett akciókkal próbálja jobb belátásra bírni: az orosz invázió második hetében elindultak Ukrajnába a fegyverszállítmányok, emellett egymást érik az orosz gazdaságot egyre nehezebb helyzetbe hozó gazdasági szankciók. Ezek egyelőre nem hozták meg a várt eredményt, így a nemzetközi sportélet némi tétovázás után azzal reagált, hogy kizárta az orosz és a fehérorosz sportolókat a téli paralimpiáról.

Bár az orosz tudományos közösséget is komoly hátrány éri Putyin háborúja miatt, ukrajnai tudósok szerint a nemzetközi tudományos élet nem állt ki Ukrajna mellett elég határozottan. Mauritiustól Litvániáig a világ legtöbb országában az orosz agressziót elítélő állásfoglalásokban és nyilatkozatokban tiltakoztak a háború ellen a legkülönbözőbb tudományos intézetek, de konkrétan az orosz tudományos kutatásokat ellehetetlenítő szankciót csak kevesen vezettek be.

A Nature keddi cikke szerint több mint 130 ukrajnai kutató írta alá azt az Európai Tanácshoz írt nyílt levelet, amelyben arra kérik az Európai Uniót, hogy azonnali hatállyal szüntesse be minden olyan kutatás finanszírozását, amelyben orosz tudósok és intézmények is részt vesznek, illetve azonnal függessze fel az együttműködést az összes orosz kutatóintézettel és egyetemmel. A Fiatal Ukrajnai Kutatók Tanácsa által indított nyílt levél szerint Oroszországot és az orosz kutatókat ki kell zárni minden uniós programból, kezdve az egyetemisták külföldi tanulását és kutatómunkáját segítő Erasmustól, a fenntarthatósági kutatásokat finanszírozó Horizon Europe programon át egészen a CERN nemzetközi közösségéig.

Makszim Srikha ukrán fizikus szerint „az orosz tudományos élet szereplőinek teljes bojkottjára van szükség” – ezen az ukrán tudományos közösség azt érti, hogy az orosz intézményekkel bármilyen kapcsolatban álló tudósokat ki kellene zárni az összes kutatásból, az orosz szerzők által is jegyzett tanulmányokat pedig nem lenne szabad megjelentetni egyetlen nyugati szakfolyóiratban sem.

Mindeközben a #ScienceForUkraine Twitter-kezdeményezés keretében nyugati egyetemek és kutatóintézetek ajánlanak fel segítséget az Ukrajnában zajló orosz katonai invázió és a háborús események elől menekülő hallgatóknak és kutatóknak.

Eddig egyedi akciók szorongatják az orosz tudósokat

Az orosz tudományos életet érintő eddigi legkeményebb szankciókat Németország vezette be: a tudományfinanszírozásra létrehozott legnagyobb németországi kutatási alapok teljesen befagyasztották az oroszországi kutatókkal kiépített kapcsolatrendszerüket. Nem támogatják programjaikban az orosz kutatók részvételét, nem rendeznek orosz kutatóhelyekkel közös tudományos eseményeket, és nem indítanak új programokat orosz tudományos intézményekkel közösen. Az Egyesült Államokban a legrangosabb műszaki egyetem, az MIT szüntette be minden kapcsolatát az oroszországi Skolkovo Alapítvánnyal.

A helyzetet bonyolítja, hogy a háborút élesen bírálók között az orosz tudósok jelentős része is hallatja a hangját. Több mint ötezren, köztük az orosz tudományos akadémia 85 rendes tagja írta alá például azt a nyílt levelet, amelyben orosz kutatók határolódnak el saját elnökük agressziójától. Szerintük az ország vezetése semmilyen módon nem tudja igazolni a szomszédos Ukrajna lerohanását, az elnöki agresszió mögött nincs más, csak a geopolitikai nyerészkedés reménye. Az amerikai-orosz kettős állampolgárságú Eugene Koonin pedig lemondott akadémiai tagságáról, mondván, hogy az orosz tudományos akadémia vezetősége nem lép fel elég keményen a hazája agressziójával szemben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: