Kolumbia a kokain dekriminalizálására és a fű legalizálására készül
„Itt az ideje elfogadni, hogy a kábítószerek elleni háború teljes kudarcot vallott” – jelentette ki a beiktatási ceremóniáján Gustavo Petro, Kolumbia első baloldali elnöke, aki augusztus 7-én vette át az ország vezetését. Kormánya ennek értelmében már a kongresszus elé is terjesztette a marihuána rekreációs használatának legalizálását célzó törvényjavaslatot.
Egyelőre azonban még a jogi akadályokat is le kell gyűrni, a kolumbiai alkotmány ugyanis jelenleg kifejezetten tiltja a kábítószerek orvosi előírás nélküli használatát, így hiába fogadja el esetleg a kongresszus a rekreációs célú fűhasználat legalizálását célzó törvényt, a legfelső bíróság azt alkotmányellenesnek ítélheti – ezért egyes képviselők már kérvényezték is az alkotmány vonatkozó cikkelyének eltörlését.
Kolumbiában orvosi célú használatra már most is lehet törvényesen kannabiszt termeszteni, amit aztán leginkább az amerikai és kanadai piacokra exportálnak, de az új kormány szerint csak a rekreációs fűhasználat legalizálásával lehet a termesztőket az illegális drogcsempészettől a törvényes kereskedelem felé terelni.
De nemcsak a marihuána legalizálása van napirenden Kolumbiában, az új kormány a kokain dekriminalizálásának ötletét is felvetette.
A drogellenes háború évtizedei alatt még nőtt is a kokaintermelés
Az amerikai kormány becslései szerint Kolumbiában tavaly több mint egymillió kilogramm kokaint állítottak elő, ezzel az ország úgy világelső, hogy egymagában több kokaint termel, mint a 2-3. helyen álló Peru és Bolívia együttvéve. Emellett az Egyesült Államokban lefoglalt kokain több mint 90 százaléka Kolumbiából származik, annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország az USA drogellenes háborújának egyik nagy szövetségese, és egy friss jelentés szerint az elmúlt évtizedekben legalább 8 milliárd dollárnyi amerikai katonai segítség érkezett Kolumbiába fegyverek és kiképzés formájában.
Ez egy olyan nemzetközi jelentésből derült ki, ami az 1964 óta tartó (bár egy 2016-os békeszerződéssel hivatalosan lezárt) kolumbiai polgárháború hatásait vizsgálta. A közel 60 éve tartó konfliktusban az állam különböző baloldali gerillacsoportokkal, félkatonai alakulatokkal, drogkartellekkel és bűnszervezetekkel áll szemben, amelyek leginkább kábítószer-kereskedelemmel tartják fenn magukat, és kényszerítik ki egyes területek ellenőrzését. A jelentés szerint a drogellenes háború során legalább 260 ezer kolumbiai vesztette életét erőszakos cselekményekben, túlnyomórészt civilek, miközben a drogkereskedelmet és a kokaintermelést nem sikerült visszaszorítani.
„Soha nem fogunk tudni békét teremteni Kolumbiában, ha nem szabályozzuk a kábítószer-kereskedelmet. Még az Egyesült Államok sem tudja megnyerni a drogellenes háborút, minden pénze és ereje ellenére. Kolumbia ma több drogot állít elő, mint Pablo Escobar életében, több a fogyasztó és a termesztő is” – mondta az új elnök közeli szövetségese és a törvénytervezet egyik benyújtója, Gustavo Bolívar. A szenátor a CNN-nek elmondta, képmutatónak tartja az USA részéről, hogy otthon sorra legalizálja és dekriminalizálja a kábítószereket, miközben külföldön, például Kolumbiában, drogháborúkat támogat.
A kolumbiai drogliberalizációs kampány támogatói között a kormánypárti politikusok mellett a kongresszusban többséget szerző progresszív pártokat, valamint civilszervezeteket és nagy hazai és külföldi befektetőket is találni, miközben az új elnök politikai ellenfelei, az amerikai kormány és az USA kábítószer-ellenes hivatala hevesen tiltakozik az új irány ellen.
A támogatók szerint az új törvény jelentősen csökkenthetné a börtönben ülők számát (az igazságügyi minisztérium szerint a rabok 13 százaléka drogkereskedelem miatt tölti büntetését), és legális piacot nyitna azoknak a – javarészt szegényebb régiókban élő – kokafarmereknek és fűtermesztőknek is, akik eddig kénytelenek voltak bűnszervezeteknek árulni.
Régiós egyezmény után legalizációs hullámot indítanának
Azért is lesz érdekes, hogy hogyan alakítja az amerikai-kolumbiai kapcsolatokat Petro dekriminalizációs törekvése, mert az elnök azt is elmondta a beiktatásán, hogy egyenrangú félként szeretne együttműködni Washingtonnal, és olyan programokat kidolgozni, amelyek célja a klímaváltozás elleni küzdelem, vagy épp az infrastruktúra kiépítése azokon a vidéki területeken, ahol a farmerek nagy része csak kokalevelet tud termeszteni.
A kolumbiai rendőrség új vezetője, Henry Sanabria tábornok a héten egy interjúban elmondta, hogy a rendőrök mostantól igyekeznek csökkenteni a drogellenes politika hatását azokon az embereken, akik a legkevésbé felelősek a kábítószer-kereskedelemért – vagyis például azokat a farmereket, akiknek nemigen van más megélhetési lehetőségük, mint a kokatermesztés. Ez élesen eltér a korábbi kormányok felfogásától, amelyek éves célokat tűztek ki a kokaültetvények felszámolására, és rendőröket, katonákat küldtek a vidéki területekre, hogy kézzel tépjék ki a földből a kokacserjéket, esetleg növényirtó gépekkel vagy drónokkal pusztítsák el az ültetvényeket. Ez aztán komoly feszültséget szított a gazdák és a hatóságok között, és számos rendőr vesztette életét a földeken.
Gustavo Bolívar szenátor szerint elképzelhető, hogy a jövőben államilag szabályozott gyógyszertárak hálózatában értékesíthetik majd a kokaint, orvosi ajánlás ellenében, de regionális megállapodásokat is készülnek kötni a szomszédos kokaintermelő országokkal – főként, hogy most éppen mindhárom kokainnagyhatalmat (Kolumbia, Peru, Bolívia) baloldali kormány irányítja: „Szerződést köthetnénk egymással az 1961-es kábítószer-egyezmény módosítására, és kitűzhetnénk a legalizálás első zászlaját a világon, amit más országok is követhetnek.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: