Kolumbia a kokain dekriminalizálására és a fű legalizálására készül

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

„Itt az ideje elfogadni, hogy a kábítószerek elleni háború teljes kudarcot vallott” – jelentette ki a beiktatási ceremóniáján Gustavo Petro, Kolumbia első baloldali elnöke, aki augusztus 7-én vette át az ország vezetését. Kormánya ennek értelmében már a kongresszus elé is terjesztette a marihuána rekreációs használatának legalizálását célzó törvényjavaslatot.

Egyelőre azonban még a jogi akadályokat is le kell gyűrni, a kolumbiai alkotmány ugyanis jelenleg kifejezetten tiltja a kábítószerek orvosi előírás nélküli használatát, így hiába fogadja el esetleg a kongresszus a rekreációs célú fűhasználat legalizálását célzó törvényt, a legfelső bíróság azt alkotmányellenesnek ítélheti – ezért egyes képviselők már kérvényezték is az alkotmány vonatkozó cikkelyének eltörlését.

Gustavo Petro kolumbiai elnök a 2022. augusztus 7-i beiktatási ceremóniáján, a bogotái Bolívar térenFotó: JUAN BARRETO/AFP

Kolumbiában orvosi célú használatra már most is lehet törvényesen kannabiszt termeszteni, amit aztán leginkább az amerikai és kanadai piacokra exportálnak, de az új kormány szerint csak a rekreációs fűhasználat legalizálásával lehet a termesztőket az illegális drogcsempészettől a törvényes kereskedelem felé terelni.

De nemcsak a marihuána legalizálása van napirenden Kolumbiában, az új kormány a kokain dekriminalizálásának ötletét is felvetette.

A drogellenes háború évtizedei alatt még nőtt is a kokaintermelés

Az amerikai kormány becslései szerint Kolumbiában tavaly több mint egymillió kilogramm kokaint állítottak elő, ezzel az ország úgy világelső, hogy egymagában több kokaint termel, mint a 2-3. helyen álló Peru és Bolívia együttvéve. Emellett az Egyesült Államokban lefoglalt kokain több mint 90 százaléka Kolumbiából származik, annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország az USA drogellenes háborújának egyik nagy szövetségese, és egy friss jelentés szerint az elmúlt évtizedekben legalább 8 milliárd dollárnyi amerikai katonai segítség érkezett Kolumbiába fegyverek és kiképzés formájában.

Ez egy olyan nemzetközi jelentésből derült ki, ami az 1964 óta tartó (bár egy 2016-os békeszerződéssel hivatalosan lezárt) kolumbiai polgárháború hatásait vizsgálta. A közel 60 éve tartó konfliktusban az állam különböző baloldali gerillacsoportokkal, félkatonai alakulatokkal, drogkartellekkel és bűnszervezetekkel áll szemben, amelyek leginkább kábítószer-kereskedelemmel tartják fenn magukat, és kényszerítik ki egyes területek ellenőrzését. A jelentés szerint a drogellenes háború során legalább 260 ezer kolumbiai vesztette életét erőszakos cselekményekben, túlnyomórészt civilek, miközben a drogkereskedelmet és a kokaintermelést nem sikerült visszaszorítani.

„Soha nem fogunk tudni békét teremteni Kolumbiában, ha nem szabályozzuk a kábítószer-kereskedelmet. Még az Egyesült Államok sem tudja megnyerni a drogellenes háborút, minden pénze és ereje ellenére. Kolumbia ma több drogot állít elő, mint Pablo Escobar életében, több a fogyasztó és a termesztő is” – mondta az új elnök közeli szövetségese és a törvénytervezet egyik benyújtója, Gustavo Bolívar. A szenátor a CNN-nek elmondta, képmutatónak tartja az USA részéről, hogy otthon sorra legalizálja és dekriminalizálja a kábítószereket, miközben külföldön, például Kolumbiában, drogháborúkat támogat.

A kolumbiai drogliberalizációs kampány támogatói között a kormánypárti politikusok mellett a kongresszusban többséget szerző progresszív pártokat, valamint civilszervezeteket és nagy hazai és külföldi befektetőket is találni, miközben az új elnök politikai ellenfelei, az amerikai kormány és az USA kábítószer-ellenes hivatala hevesen tiltakozik az új irány ellen.

A támogatók szerint az új törvény jelentősen csökkenthetné a börtönben ülők számát (az igazságügyi minisztérium szerint a rabok 13 százaléka drogkereskedelem miatt tölti büntetését), és legális piacot nyitna azoknak a – javarészt szegényebb régiókban élő – kokafarmereknek és fűtermesztőknek is, akik eddig kénytelenek voltak bűnszervezeteknek árulni.

Régiós egyezmény után legalizációs hullámot indítanának

Azért is lesz érdekes, hogy hogyan alakítja az amerikai-kolumbiai kapcsolatokat Petro dekriminalizációs törekvése, mert az elnök azt is elmondta a beiktatásán, hogy egyenrangú félként szeretne együttműködni Washingtonnal, és olyan programokat kidolgozni, amelyek célja a klímaváltozás elleni küzdelem, vagy épp az infrastruktúra kiépítése azokon a vidéki területeken, ahol a farmerek nagy része csak kokalevelet tud termeszteni.

A kolumbiai rendőrség új vezetője, Henry Sanabria tábornok a héten egy interjúban elmondta, hogy a rendőrök mostantól igyekeznek csökkenteni a drogellenes politika hatását azokon az embereken, akik a legkevésbé felelősek a kábítószer-kereskedelemért – vagyis például azokat a farmereket, akiknek nemigen van más megélhetési lehetőségük, mint a kokatermesztés. Ez élesen eltér a korábbi kormányok felfogásától, amelyek éves célokat tűztek ki a kokaültetvények felszámolására, és rendőröket, katonákat küldtek a vidéki területekre, hogy kézzel tépjék ki a földből a kokacserjéket, esetleg növényirtó gépekkel vagy drónokkal pusztítsák el az ültetvényeket. Ez aztán komoly feszültséget szított a gazdák és a hatóságok között, és számos rendőr vesztette életét a földeken.

Egy medellíni drogdíler portékái 2022 márciusábanFotó: JOAQUIN SARMIENTO/AFP

Gustavo Bolívar szenátor szerint elképzelhető, hogy a jövőben államilag szabályozott gyógyszertárak hálózatában értékesíthetik majd a kokaint, orvosi ajánlás ellenében, de regionális megállapodásokat is készülnek kötni a szomszédos kokaintermelő országokkal – főként, hogy most éppen mindhárom kokainnagyhatalmat (Kolumbia, Peru, Bolívia) baloldali kormány irányítja: „Szerződést köthetnénk egymással az 1961-es kábítószer-egyezmény módosítására, és kitűzhetnénk a legalizálás első zászlaját a világon, amit más országok is követhetnek.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: