Az EU az illegális kokainkereskedelmet segítheti azzal, hogy a drogmentes Bolívia tervét támogatja

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Bolívia a világ harmadik legnagyobb kokaintermelő állama Kolumbia és Peru után, és a helyi kokacserje-termesztők hónapok óta tüntetnek az átmeneti kormány ellen, amely Evo Morales elnök távozása után lassan egy éve vezeti az országot. Míg az egykor maga is kokafarmerként dolgozó Morales a legális, ellenőrzött kokatermesztés híve volt, a magát a korábbi elnök esküdt ellenségeként pozicionáló ideiglenes kormányfő, Jeanine Áñez rászállt a farmerekre, és kihirdette a Bolívia drogmentesítését célzó ötéves tervet.

Morales azután kényszerült lemondani és elmenekülni az országból, amelyet 13 éven keresztül vezetett, hogy a tavaly októberi elnökválasztás után az ellenzék nem fogadta el a győzelmét, az ezt követő zavargások pedig több halálos áldozatot is követeltek. Morales alapból csak alkotmánymódosítással indulhatott negyedszer is a választáson, de a szavazás is olyan érdekesen alakult, ami csalásra utalt (bár később ezt független vizsgálatok vitatták), így egy idő után saját szövetségesei is távozásra szólították fel. 

Áñez az ellenzéki pártok egyetértésével foglalta el az átmeneti elnöki posztot, és rövidesen az EU, az USA és a katolikus egyház is támogatásáról biztosította. Akkor még azt nyilatkozta, hogy nem kívánja hosszabb távon is vezetni az országot, de januárban bejelentette, hogy indul a májusra tervezett elnökválasztáson, amelyet a járvány miatt 2020. október 18-ra halasztottak.

Igen a kokára, nem a kokainra!

A kokacserjét évezredek óta termesztik az Andok mentén, a dél-amerikai őslakosok körében máig szokás a növény levelének rágcsálása, amely nemcsak alkaloidokat (pl. kevesebb mint 1 százalékban kokaint) tartalmaz, hanem alapvető ásványokban (kalcium, kálium), vitaminokban (B1, B2, C, E), fehérjében és rostokban is gazdag. A helyiek számára a kokalevél körülbelül olyan stimulánsnak számít, mint a nyugati világban a kávé vagy a tea, és jelentősen megkönnyíti a magashegyi levegőn végzett kemény fizikai munkát, legyen szó földművelésről vagy bányászatról.

Ajmara őslakosok koka-betakarítás közben a La Paztól északra fekvő Yungas-völgybenFotó: AIZAR RALDES/AFP

Bolíviában ráadásul több olyan mindentől távol eső régió található, ahol a kokacserje az egyetlen gazdaságosan termeszthető növény, mivel ezeken a helyeken a kávé, a rizs vagy a banán termesztése sem éri meg a földművelőknek a szállítás költségei miatt. Morales ennek a nem elhanyagolható rétegnek (a lakosság közel fele vallja magát őslakosnak) a támogatásával vált egykori kokatermesztőből, majd szakszervezeti vezetőből népszerű ellenzéki politikussá, végül elnökké. A terve egyszerű volt: a kokain kereskedelmét továbbra is tiltani kell, de ki kell alakítani az alternatív kokatermékek (tea, üdítők, sütik) legális piacát, segítve a szegénységben élő őslakosok felzárkózását.

A Morales 2006-os hatalomra jutása után bevezetett, az Európai Unió támogatásával létrejött közösségi kokakontroll-program során (jelszava: „Igen a kokára, nem a kokainra!”) a kormány szorosan együttműködött a bolíviai földművesekkel, akik bizonyos területeken engedélyt kaptak arra, hogy legfeljebb 2500 négyzetméteren kokacserjét termesszenek, amellyel aztán a legális piacon kereskedhetnek.

Az ENSZ Fejlesztési Programja 2019-ben megállapította, hogy a tudósok és politikusok által egyaránt ünnepelt bolíviai kokareform nemcsak jelentősen visszaszorította az illegális termesztést és kokainkereskedelmet, de innovatív módszereivel törvényes jövedelemhez is juttatta a sokáig elnyomásban élő farmereket, így sikeres alternatívát nyújtott az amerikai drogellenes háború részeként évtizedekig folytatott gyakorlatnak, amely elsősorban a kokaföldek felszámolására épült.

Moralesnek meg is gyűlt a baja az amerikai hatóságokkal elnöki évei során. Miután korrupcióval és az emberi jogok megsértésével vádolta meg az amerikai kábítószer-ellenes hivatal (DEA) Bolívában tartózkodó ügynökeit, 2008-ban kiutasította a DEA-t az országból, cserébe az ügynökség rászállt az elnökre, és titkos leleplező akcióban próbálta illegális drogkereskedelmi ügybe keverni – a Meztelen Király Művelet (Operation Naked King) részleteit a Huffington Post szivárogtatta ki 2015-ben.

Az elnök azzal vágott vissza az USA-nak, hogy míg Bolíviában 2015-ben 13 éves negatív csúcsot döntött a megművelt kokaföldek területe, addig például az amerikai segélyben töretlenül részesülő Kolumbiában 2013 óta megduplázódott ezek területe. Bolívia Morales hatalomra jutása idején még közel 80 millió dolláros éves támogatásban részesült az USA-tól, majd ez fokozatosan csökkent, míg 2014-ben teljesen megszűntek az országba érkező amerikai források.

La coca no es cocaína, vagyis a koka nem kokain – jelentette ki Evo Morales az ENSZ közgyűlésén 2006-banFotó: Jemal Countess/AFP

Áñez átmeneti kormánya néhány hónap alatt megalkotta és februárban bejelentette saját drogpolitikai programját, amely „Bolívia: Drogmentes” néven fut, és amelynek előkészítésében EU-s tanácsadók is részt vettek. Az ügyről a Conversationre cikket író kutatók szerint az augusztusban közzétett hivatalos program tele van az USA nemzetközi kábítószer-ellenőrzési stratégiájának jelentéseiből és sajtóközleményeiből összeollózott szövegekkel, a Morales-féle drogpolitikát pedig egyszerűen úgy jellemzi a dokumentum, hogy „túlságosan megengedő és nem célravezető”.

A kutatók szerint azonban éppen a drogmentesítő program vetheti vissza évtizedekkel a kokainellenes küzdelmet, és játszhatja az illegális kereskedők kezére a kokacserjéket. Ez pedig nemcsak a ma törvényesen dolgozó, kokatermesztésből élő családok tíz- vagy százezreinek büntethetőségéhez, de a biztos megélhetésből (esetenként újra) a szegénységbe taszításához is vezetne.

A termesztők együttműködnének, de az átmeneti kormány inkább erőszakkal fenyeget

Az ideiglenes védelmi miniszter, Luis Fernando López az egyik engedélyezett régió, Chapare kokatermesztőit egy januári interjúban narkoterroristáknak nevezte, és belengette, hogy hamarosan fegyveres erők tehetnek rendet a környéken. A belügyminiszteri posztot elfoglaló Arturo Murillo pedig a teljes felszámolást erőltető amerikai drogpolitika fordulatait hangoztatja, a drogfüggőket rendre a világ söpredékének nevezi

León de la Torre, az Európai Unió bolíviai nagykövete februárban jelentette be, hogy az EU 10 millió euróval támogatja az ország új drogpolitikáját, de a szakértők szerint a finanszírozás átláthatatlan, és az EU-s támogatások több követelményét is figyelmen kívül hagyja, például azt, amely szerint a drogpolitikai támogatást élvező projektekben az érintettekkel, ez esetben a kokatermesztőkkel együttműködésben kell a fejlesztéseket megvalósítani.

Az uniós finanszírozást augusztusban Jörg Schreiber, a bolíviai EU-képviselet egy másik vezetője is megerősítette, és ezt követően Eduardo Rodríguez, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, valamint maga Morales is a Twitteren kelt ki a döntés ellen, utóbbi a következőképp fogalmazott:

„Sajnáljuk, hogy az EU két hónappal a választások előtt egy olyan kormánnyal egyeztet a következő évek támogatásairól, amelyet nem választottak meg, amely rendszeresen emberi jogokat sért, és amely a velejéig korrupt.”

Evo Morales (jobbra) egykori alelnöke, Álvaro García Linera mellett, kokalevéllel díszített kalapbanFotó: AIZAR RALDES/AFP

A bolíviai termesztők is kétségbeesetten követik az eseményeket. „Ezelőtt szorosan együttműködtünk az Európai Unióval kokaügyben, hogy a törvényes keretek között maradjunk. Továbbra is szeretnénk ezt tenni, de minden elromlott ennek a de facto kormánynak az érkezésével. Nem kommunikálnak és nem egyeztetnek velünk egyáltalán” – mondta a kutatóknak egy vezető kokatermesztő, aki a kormánytól való félelme miatt csak névtelenül nyilatkozott.

Bolíviában 2000 és 2010 között folyamatosan nőtt a megművelt kokaföldek területe, amely ez idő alatt megduplázódott, és a csúcson már 30 ezer hektár fölé nőtt. Morales programjának köszönhetően ez 2018-ra 23 ezer hektárra csökkent, miközben Kolumbiában és Peruban folyamatosan növekszik a területük. Az EU ezért nemrég még azt tervezte, hogy a Bolíviával szomszédos kokatermesztő országokban is finanszíroz majd a Morales-modellre épülő programokat, de az éles bolíviai váltás miatt most ez is képlékennyé vált.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: