A jutalmazási rendszer az idegtudományok egyik legintenzívebben kutatott területe, ám bizonyos anatómiai részleteket, és azok genetikai tulajdonságait eddig még nem sikerült teljes mértékben tisztázni. Ezek nélkül viszont nehezen értelmezhetők egyes élettani és viselkedéses kísérletek.

Mátyás Ferenc és Babiczky Ákos doktorandusz, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Természettudományi Kutatóközpont, illetve az Állatorvostudományi Egyetem kutatói ezért is vizsgálták egerekben a viselkedés és a személyiség magasabb rendű szabályozójának tartott mediális prefrontális kéreg (mPFC) kapcsolatát a striátum, illetve tegmentum néven ismert két ősi agyterülettel. Ez az a pálya ugyanis, amelyen a jutalommolekulaként számon tartott dopamin áramlása szabályozza a különböző jutalmazással összefüggő folyamatokat – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében.

A rangos eLife folyóiratban szeptember 5-én megjelent tanulmány szerint a kutatóknak fluoreszcens mikroszkópia, különböző genetikailag módosított egerek és speciális vírusok segítségével sikerült bizonyítaniuk, hogy a striátumba és a tegmentumba vetítő mPFC sejtek különböző agykérgi rétegekben és régiókban helyezkednek el. Azt is igazolták, hogy a két idegsejt-populáció genetikailag is különbözik egymástól – áll az ELKH közleményében.

Mátyás és Babiczky azt is megvizsgálták, hogy egyetlen mPFC idegsejt képes-e egyszerre kapcsolódni a striátumhoz és a tegmentumhoz. Eredményeik szerint a két populáció a sejtek szintjén is elkülönül, tehát az egyes idegsejtek vagy csak a striátumhoz, vagy csak a tegmentumhoz kapcsolódnak.

A kutatók szerint az új adatok azt mutatják, hogy a viselkedés és a személyiség egyik magasabb rendű szabályozójának tartott mPFC egymástól függetlenül képes befolyásolni a striátum és a tegmentum működését.

A magyar kutatók által leírt kísérleti módszer könnyen alkalmazható élettani és viselkedési kísérletekben is, így ez a kérdés a jövőben közvetlenül is vizsgálhatóvá válik. A most publikált eredmények jelentősen hozzájárulnak annak pontos megértéséhez, hogy mi történik az agyban különböző viselkedési zavarok, például függőség esetén.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az emberi agy néha igenis képes előre jelezni egy közeli hozzátartozó halálát

Balázs Zsuzsanna, Radó Nóra tudomány 2022. július 18.

Az agy a statisztikai tanulás révén figyeli meg a környezetben tapasztalható mintázatokat, rendszerezi őket, majd az így nyert információk alapján prediktív gépezetként igyekszik kikövetkeztetni, mi várható a jövőben. Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportját vezető Németh Dezső kognitív pszichológus és csapata beengedte a Qubit stábját a laboratóriumba, ahol a tanulás és emlékezet agyi folyamatainak forradalmian új részleteit tárják fel.

Neurobiológiai magyarázata van annak, hogy jobb adni, mint kapni

Bodnár Zsolt tudomány 2021. december 25.

Azoknál, akik másnak vesznek ajándékot, jobban megnő az empátiáért és boldogságért felelős agyi régiók aktivitása, mint azoknál, akik maguknak vásárolnak. Persze nem mindegy, hogy kinek szól az ajándék, és azt se higgyük, hogy csak emberekre jellemző a nagylelkűség – a pingvinek, a pókok és a vérszopó denevérek is tudnának mesélni.

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

Vajna Tamás tudomány 2019. október 15.

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.