Negyedikes olvasókönyv: A fiúk szemtelenek, durvák és csúnyán beszélnek
„A fiúk szemtelenek, durvák és csúnyán beszélnek. A lányok szépek, kedvesek és szeretik a mamájukat.”
„És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem jutott, hogy lányt akartam...”
„Egy lány az szép, kedves, melegszívű és anyás.”
„Este elújságoltam az apjának is, hogy milyen ügyes lesz majd a mi lányunk, és az apja is örült, de mondta, hogy addig is, varrjam már föl a kabátjára a gombot, mert leszakadt. (...) Azért sem varrtam föl. Erre leült a lánya ágya mellé, úgy látszik, kivárja, amíg megnő.”
„Örülök, hogy lány vagy, mondom neki, bár kisfiút szerettem volna.”
Ki ne ismerné fel Janikovszky Éva örökbecsű, Réber László rajzaival illusztrált sorait? És ha már felismerte, tudhatja, hogy miközben a szerzőnek számos gyerekeknek szóló műve van, az egyébként inkább a fiatal felnőtteknek szánt Örülj, hogy... versekben a maga korában (is) az volt a legszenzációsabb, hogy finom szarkazmussal, görbe tükröt mutatva igyekezett sztereotípiákat bontogatni. Már ami a társadalmi nemi elvárásokat illeti. Bár 2022-ben talán már nem kellene ennek akkora újításnak lennie, de a nemi szerepeket 1983-ban kikezdeni maga volt a megtestesült haladó szellemiség.
Csakhogy az általános iskola 4. évfolyamának szánt kincstári, vagyis az ingyenesen egyedül hozzáférhető, tehát nemcsak melegen ajánlott, hanem egyedüliként támogatott olvasókönyvi szemelvényből mindebből gyakorlatilag semmi nem derül ki. Sikerült ugyanis Janikovszky zseniális, és sok részletében a mai napig pezsdítően újhullámos és szellemes verseiből kizárólag olyan részleteket kiemelni, amelyekből a 21. század magyar kisfiúi és kislányai is inkább azt tudják megtanulni, kinek hol a helye a nagyvilágban.
Íme a teljes olvasókönyvi szemelvény:
Ami pedig – egyebek mellett – hiányzik a szövegekből:
„Örülök, hogy lány, mert így lesz, akit az apja megtaníthat síelni, pingpongozni, és biztosítékot cserélni, és lesz, aki meggyőzi az apját, hogy egy nő is vezethet jól autót, ha nem is tudja beállítani az alapjáratot. / Örülök, hogy lány, mert ma már egy lányból is lehet minden, még focista, akadémikus vagy űrhajós is, és ha netán az lesz, akkor sokkal híresebb lesz, mint ha fiú volna.”
Az Örülj, hogy fiúból pedig még ezek a mondatok is kiemelhetők lettek volna:
„Este megkértem az apját, hogy csinálja meg a kiságy oldalát, mert egy léc kilazult, és elmondtam neki is, hogy milyen ezermester lesz a mi fiunk. Ennek az apja is nagyon örült, és mondta, hogy addig is inkább szóljak a szomszédék Jóskájának, mert ő, sajnos, nem ért az asztalosmunkához. / Örülök, hogy fiú, mert majd megmutatja az apjának, hogy egy fiú is szívesen kuktáskodik a konyhán, hogy egy fiúnak is eszébe juthat, hogy a nagymamának másnap lesz a nevenapja, és hogy egy fiú is észreveheti, ha az anyja fodrásznál volt.”
A szemelvények kontextusba helyezése nyilván megtörténhet az olvasásórán. A kisfiúk és kislányok önértékelésének épsége érdekében csak remélhető, hogy ez meg is történik majd minden egyes negyedikes osztályteremben.
* * *
Forró őszünk van, de vajon hogyan oldható meg a pedagóguskrízis? Hova vezet az erőltetett iskolai központosítás? Tényleg egyfajta kasztrendszerszer felé tart az ország? Októberi tudományos estünkre a magyar közoktatás problémáival készülünk: öt okos kutatóval, négy előadással, vitával és kerekasztallal, zárásként pedig improvizatív zenével és bárral. Mindez izgalmas helyszínen, a margitszigeti Kristályban vár majd rátok október 4-én, kedden 18:00-tól. Jegyeket itt tudtok venni, gyertek el, jó lesz!
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: