„Dehát a fiúk már csak ilyenek, a lányoknak meg nem kéne úgy öltözniük, hogy mindenük kilátszik”
„Az én hihetetlenül tehetséges szuperlányaim, akik kémiaszakkörre járnak, úgy jönnek ki az órákról, hogy »6 éves korom óta orvos akartam lenni, és most mégis olyan hülyének érzem magam«, miközben a fiúk meg nem így jönnek ki. És nem tudom megmagyarázni, hogy mi történik ott, mert nincs különbség köztük. Egyik sem tudja jobban, mint a másik, de a lányok mégis kétségbeesetten jönnek ki a szakkörről” – mondta egy interjúban az egyik budapesti elitgimnázium tanárnője, aki maga sem tudta igazán eldönteni, hogy annak ellenére, hogy ők a gimnáziumban nemtől függetlenül minden gyereket támogatnak abban, hogy a kedvére való tantárgyakat válasszák, miért van az, hogy az érettségi közeledtével a fiúk a természettudományos, a lányok pedig inkább a humán tantárgyakat választják.
Rédai Dorottya, a CEU kutatója, akit tavaly a TIME magazin az év 100 legbefolyásosabb embere közé sorolt, és aki a Meseország mindenkié könyv egyik projektkoordinátora volt, kutatótársaival, Maria Tsourouflival, a londoni Brunel Egyetem oktatási tanszékének professzorával és Valentina Guerrinivel, a Firenzei Egyetem tanárával egy uniós kutatás keretében azt találták, hogy a tanároknak fogalmuk sincs arról, hogy miért van ekkora különbség nemek szerint a tantárgyválasztásban: voltak olyanok, akik biológiai vagy genetikai okokkal, mások pedig a családi vagy az iskolában kialakult elvárásokkal és normákkal magyarázták az eltéréseket.
Rédai és kutatótársainak tavaly augusztusban megjelent és tegnap a CEU Demokrácia Intézete által bemutatott Nemek közötti egyenlőség és sztereotípiák a középiskolákban. Esettanulmányok Angliából, Magyarországról és Olaszország című könyve a 2017 és 2019 között magyar, olasz és brit középiskolások körében végzett kutatás eredményeit foglalja össze, ami abból az előfeltevésből indult ki, hogy a mai napig is létező férfiak és nők közötti foglalkoztatási egyenlőtlenségeket részben az okozza, hogy a fejekben még mindig léteznek lányos és fiús tantárgyak. Bár van változás, és az utóbbi évtizedekben szinte minden európai ország szervez lányokat célzó népszerűsítő programokat, a fiúk még most is sokkal magasabb arányban választják a természettudományos tárgyakat (STEM: Science, Technology, Engineering and Mathematics), mint a lányok. És hiába minden erőfeszítés, a kutatások azt mutatják, hogy a lányok továbbra is inkább a hagyományosan nőknek szánt területeket választják, mert a társadalmi elvárásoktól a családon át az iskola rejtett tantervéig minden ezt üzeni nekik.
A tanulók pályaválasztását az érdeklődési körük határozza meg, és ne az, hogy fiúnak vagy lánynak születtek
„Egy-egy jó szemléletű tanár képtelen arra, hogy szembemenjen egy egész rendszerrel. Ahhoz, hogy a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák és a diákok attitűdje is változzon, az egész iskola szemléletén változtatni kell” – mondta Rédai a Qubitnek. Az egész iskolára kiterjedő megközelítés, amit az angol whole school approach-nak hív, az iskolai közösség minden tagját bevonja a változásba. Rédaieék kutatási projektje a három ország kutatóival, civil szervezetekkel és az iskolák tanáraival közösen kidolgozott Nemi Esélyegyenlőségi Mutató (NEM) segítségével tervezte megvalósítani az egész iskolát átható genderszemlélet-változást.
Ezt úgy kell elképzelni – magyarázta Rédai –, hogy az iskola vezetősége, akár egy külsős genderszakértővel együtt, végigbeszéli, hogy az iskola pedagógiai programjában a tantárgyaktól a pályaválasztásig, a focipálya-használattól a szexista bántalmazásig hogyan tud az iskola egésze felkészülni a nemi egyenlőtlenség megnyilvánulásaira. „A tanulók tantárgy- és pályaválasztását a valós teljesítményük és érdeklődési körük határozza meg, és ne az, hogy fiúnak vagy lánynak születtek” – foglalta össze Rédai.
A Nemi Esélyegyenlőségi Mutató alapján, ami az önértékelés mellett megoldásokat is tartalmaz, az az iskola kaphatja meg a kutatók által kidolgozott jutalmazási rendszerből az aranyérmet, ahol a nemek közötti egyenlőség szemlélete az iskola mindennapjait és minden területét áthatja. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téma politikai ellehetetlenítése és a genderelméletekkel szemben folytatott, nyíltan ellenséges propaganda miatt csak a viszonylag nagy autonómiával bíró elitgimnáziumok álltak szóba Rédaiékkal, még ezek a progresszívnek mondható iskolák is csak bronzérmesek lettek a mutató alapján, mivel még ezekben az intézményekben is inkább csak egy-egy lelkes tanár állt az ügy mellé, és nem az egész iskola.
„Míg ez a többi országban jól működött, nálunk nagy sértődés lett belőle, mert nem azt értették ki belőle, hogy miben kéne fejlődniük, hanem azt, hogy nem elég jók valamiben” – mondta Rédai. „A gendertudatosság tulajdonképpen azt jelenti, hogy az iskola tudatában van annak, hogy a nemek közötti megkülönböztetés az intézmények szintjén is jelen van, ami káros hatásokkal van a diákokra. Ez nemcsak arra vonatkozik, hogy a tantárgyakban hogyan reprezentálódnak a nők, vagy mondjuk a szöveges feladatok és az ábrák milyen módon ábrázolják őket, hanem arra is, hogy amikor ötödiktől hetedikig utálják egymást a lányok és a fiúk, akkor a tanár például mennyit tesz azért, hogy keverje a csoportokat. Vagy például mindhárom iskolában kiderült, hogy az udvari focipályát csak a fiúk használják, pedig van pár lány, aki szintén szeretne ott focizni, de őket sosem engedik a pályára.”
Angliában nincs antigender propaganda, de van szexizmus az iskolákban, Olaszországban van genderellenes propaganda, de az egyes iskolák elég szabadok ahhoz, hogy ellenálljanak
Nagy-Britanniában genderügyben egyértelmű a politikai kommunikáció, a nemek közötti egyenlőség a tanterv része, nincs genderellenes propaganda, és az egész iskolára kiterjedő megközelítés is sokkal inkább a mainstream oktatás része. Ennek ellenére a „kutatás kiábrándító képet mutatott a modern és multikulturális Nagy-Britanniáról, ahol főleg a muzulmán lányokkal szemben megnyilvánuló rasszista és szexista ideológiák, a nemek szerinti egyenlőtlen munkamegosztás és az erőszak még mindig az iskolai gyakorlatok alapját képezik” – írta a könyvben Maria Tsouroufli, az angliai kutatási rész vezetője.
Olaszországban - Magyarországhoz hasonlóan - nagyon erős az ellenállás a genderszemlélettel szemben, az oktatáspolitikának pedig nem része a nemek közötti sztereotípia csökkentése. A tankönyvek mai napig olyan szakmákban ábrázolják a nőket és a férfiakat, amik jószerivel már nem is léteznek vagy lassan kimúlnak, illetve a nőket szorgos háziasszonynak vagy elavult klisé szerinti anyaszerepben láttatják a tankönyvek – derül ki Valentina Guerrini tanulmányából. Viszont, szemben Magyarországgal, az olasz iskolák jóval szabadabbak és autonómabbak, ezért hiába tiltakoztak a kutatás során vallási vagy szülői szervezetek a projekt ellen, az iskolák autonóm módon kiálltak a nemek közötti egyenlőség politikája mellett, és nem kellett félniük attól, hogy a helyi oktatási hivataltól ne kapnának kellő támogatást a projekt végrehajtásához. „Eleve sokkal kreatívabbak és motiváltabbak voltak a projektben résztvevő olasz tanárok. Nálunk a nemek közötti egyenlőség ügye a századik problémája a szerencsétlen pedagógusnak, amikor munka után rohan délután magánórákat tartani, hogy meg tudjon valamiből élni” – mondta Rédai.
A szülőkre hárítják a felelősséget
„Bár nálunk minden adva volt ahhoz, hogy egy ennyire ellenséges politikai közegben és az autonómiájától megfosztott iskolarendszerben nehezen érjünk el eredményeket, attól, hogy a tanárok maguk is részt vettek az önértékelésben és a közös gondolkodásban, még nálunk is indultak el változások az iskolákban” – mondta Rédai. Hiába van valamennyi gendertudatosság abban a három hazai gimnáziumban, amely részt vett a projektben, Rédai ambivalensnek nevezte a pedagógusok nemek közötti egyenlőségről és sztereotípiákról alkotott véleményét. A kutató ezt azzal magyarázta, hogy ezek az iskolák nagyon liberális és individualista módon állnak a gyerekekhez: azt vallják, hogy ők mindenben a gyerekek választását támogatják, és nem érzik feladatuknak például a gyerekek pályaválasztási döntéseinek befolyásolását. „A szülőkre hárítják a felelősséget, hogy a gyerek onnan hozza a gendersztereotípiákat” – mondta Rédai. Erős bennük a neoliberális és individualista megközelítés, az az elképzelés, hogy »mi mindenben támogatunk téged, hogy az lehess, ami akarsz«, de ha a gyerek otthonról például azt hozza, hogy azért kell valaminek lennie, mert a lányoknak az jobban való, akkor azt nem kérdőjelezik meg a tanárok.”
Ugyanezek a tanárok aztán a sokféleség nevében elfogadják azt is, hogy „a fiúk ilyenek, a lányok meg olyanok, »de ezzel nincs is semmi baj, mert így tökéletesen kiegészítik egymást«, mondják a tanárok. Ennek a szemléletnek az elfogadásával nemcsak a lányok vagy fiúk tantárgypreferenciáit fogadják el, hanem azt is, hogy a fiúk verekedősök, a lányok meg ezt tűrik, vagy hogy azért van nemi erőszak az iskolákban, mert a kamasz fiúk tesztoszteronbombaként rohangálnak az iskolában, és csak emiatt zaklatják a lányokat, »dehát a fiúk ilyenek, mint tudjuk. A lányoknak meg különben sem kéne úgy öltözniük, hogy mindenük kilátszik«” - idézte Rédai a pedagógusok tipikus magyarázatait.
„A megkérdezett diákok pont olyan ambivalensek genderügyben, mint a tanáraik – mondta Rédai. – Hatalmas katyvasz van a fejekben, hogy erről az egészről mit is kéne gondolni.” Ezt a kutató azzal magyarázta, hogy egyfelől tényleg változik a világ és benne a nemi viszonyok és szerepek, másfelől van egy folyamatos mantra, hogy a nemi viszonyok igenis kötöttek, és a férfiak és a nők egymást kiegészítve alkotnak egy kerek egészet.
Ha érdekelnek a nemi sztereotípiák és a szexuális nevelés nehézségei, és szívesen hallgatnád élőben a fentebb megszólaló Rédai Dorottyát, gyere el a következő Qubit Lájvra! Április 27-ei tudományos estünkön vezető magyar kutatók segítségével a homoszexualitás biológiai alapjait, evolúciós és genetikai hátterét fogjuk közösen átgondolni, különös figyelemmel a máig nyitott kérdésekre, majd bepillantunk társadalmi megítélésének hazai alakulásába és a szexuális felvilágosítás kapcsán a közoktatásban jelenleg kibontakozó morális pánik természetébe. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a Fb-eseményt itt találod.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: