Szenvedélyesen érdekelte, amit csinált, a tanítás, érdekelték azok, akiket tanított, érdekelte a kultúra, aminek része volt, és az ország, ahol élt.
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
Mi okból tartjuk fönn a középiskolai záróvizsga intézményét? Hagyomány, mérhetőség, vagy a társadalmi struktúrák, hierarchiák, elitek újratermelése? A Monarchiában vezettük be, legfőbb ideje megszabadulni tőle!
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
A hazai általános iskolák végzőseinek 40 százaléka alapszinten sem tud magyar nyelvű szövegeket értelmezni: az időjárás-jelentést sem érti, nemhogy egy mosógép használati útmutatóját. Gulyás Gergely szerint ez romaintegrációs probléma, a szakértők azonban máshol keresik az okokat.
Egy budapesti pedagógus a három évvel ezelőtti értékelésen maximális pontszámot kapott, most viszont olyan keveset, hogy kiváló munkája ellenére a legfelső fizetési sávból egy csapásra a legalsóba került.
Evolúció helyett kreacionizmus? Természettudományos összefüggések helyett isteni teremtés? A CEU Bibó István Szabadegyetem csütörtök esti kerekasztalbeszélgetésen az egyházi fenntartású iskolák különös helyzetéről volt szó.
Több mint tíz éve kötelező családi életre nevelni a gyerekeket a magyar állami iskolákban, de a tanárok jó része erről még csak nem is hallott. Mennyit segít eligazodni a 21. század elejének viszonyai között Arany János 1851-es verse, a Családi kör?
Az Európai Bizottság tételesen felsorolja, mit kell a teljesítenie a magyar kormánynak a közoktatás területén ahhoz, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Oktatási szakértők szerint azonban a feltételek egy részét könnyedén ki lehet pipálni, a másik részük pedig nem hoz valódi reformot.
Csak a teljes társadalmi szolidaritás és a tanárok közös fellépése hozhat eredményt – válaszolták a hatodik Qubit Live végén a nézők kérdéseire Lannert Judit, Horn Dániel és Kertesi Gábor oktatáskutatók.
Európa egyik legszelektívebb és legszegregáltabb oktatási rendszerét tartjuk fenn, de megdöbbentő módon a magyar társadalomnak ez tetszik. A magyar közoktatás válságával foglalkozó hatodik Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Lannert Judit, Horn Dániel, Kertesi Gábor és Kende Ágnes oktatáskutatókkal immár videón és podcastban is elérhető.
Hány éves ma Magyarországon egy átlagos tanár? Miről mond le egy pályakezdő pedagógus azzal, hogy tanár lesz? Kertesi Gábor közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában a magyar tanárkiválasztási rendszert elemezte.
Elakadtunk a múltban, de nem csak a kormányzati törekvések miatt: a magyar iskolarendszer néhány legrosszabb eleméhez a közvélemény is foggal-körömmel ragaszkodik. Váradi Balázs közgazdász, a Budapest Intézet kutatója a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában az ellenzéki programírás tanulságait is összegezte.