Lehet-e úgy tanítani a János vitézt vagy a Toldit, hogy a gyerekek ne kívülállóként találkozzanak vele, hanem saját élményeiken keresztül kapcsolódjanak hozzá? A Qubit podcastjában Árendás Zsuzsanna és Vidra Zsuzsanna kutatók beszéltek arról, hogy mit kezdhet az iskola a merev tananyaggal.
Az oktatáskutató Lannert Juditot jelölte Magyar Péter az oktatási tárca élére. A szakember éppen két napja mondta el véleményét a hazai oktatásügyről a Qubit podcastjában.
A közoktatásban, a felsőoktatásban és a tudományos életben is égetők a problémák, és sürgős lépésekre volna szükség. Ugyanakkor épp ezeken a területeken nehéz rövid távon eredményeket elérni. Mi olvasható ki a Tisza programjából, és melyek lehetnek az első intézkedések?
Magyarországon ma többen beszélnek idegen nyelveket, mint egy évtizeddel ezelőtt, de évről évre kevesebben szereznek erről bizonyítványt. Mit mér a nyelvvizsga, és szükség van-e rá egyáltalán?
Az Adatvédelmi Hatóság jelentése szerint a közoktatásért is felelős tárca közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra.
A HVG friss listáján új éllovast avattak, az Eötvös gimi visszacsúszott a második helyre, míg a Toldy Ferenc Gimnázium egy év alatt a 27. helyről ugrott fel dobogós pozícióba.
Van-e még a diplomásoknak kereseti többletük? Tudnak-e számolni a magyar munkavállalók? Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a magyar munkaerőpiac állapotáról.
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Szenvedélyesen érdekelte, amit csinált, a tanítás, érdekelték azok, akiket tanított, érdekelte a kultúra, aminek része volt, és az ország, ahol élt.
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
Mi okból tartjuk fönn a középiskolai záróvizsga intézményét? Hagyomány, mérhetőség, vagy a társadalmi struktúrák, hierarchiák, elitek újratermelése? A Monarchiában vezettük be, legfőbb ideje megszabadulni tőle!
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
A hazai általános iskolák végzőseinek 40 százaléka alapszinten sem tud magyar nyelvű szövegeket értelmezni: az időjárás-jelentést sem érti, nemhogy egy mosógép használati útmutatóját. Gulyás Gergely szerint ez romaintegrációs probléma, a szakértők azonban máshol keresik az okokat.