Ha baby boomot nem is, baby huplit mégis eredményezett a pandémia az Egyesült Államokban
Csak egy kicsit kellett várni, és megérkezett a megjósolt baby boom, legalábbis az Egyesült Államokba. Három közgazdász legalábbis most megjelent tanulmányában arról cikkezett, hogy 46 ezerrel több csecsemő született az Egyesült Államokban a covidjárvány kezdete óta eltelt két évben, mint a járvány előtti időszakban. Bár a születések számának növekedését egyelőre nem baby boomnak, csak baby bumpnak, afféle huplinak hívják, az amerikai termékenységi rátát a többletszületés 6,3 százalékkal dobta meg a járvány és az azt követő intézkedések soerozata.
A tanulmányt jegyző Hannes Schwandt, a Northwest Egyetem, Martha Bailey, a University of California Los Angeles, valamint Janet Currie, a Princeton kutatói úgy vélik, hogy a 2007 óta folyamatosan csökkenő termékenységi ráta trendjeinek megfordulását elsősorban a home office elterjedése okozta. A kutatás szerint ráadásul nemcsak a gyerekszülések száma nőtt, hanem az első gyermekek születésének időpontjában is megfordulni látszik a korábbi trend. Többen szültek ugyanis 25 éves koruk előtt, mint ahogy az utóbbi években az jellemző volt. Ugyanakkor az egyetemi végzettséggel rendelkező nők közül is többen vállaltak fiatalabb életkorban gyereket, mint a covidjárvány előtti években.
A szerzők szerint a gyerekszám növekedéséhez hozzájárulhatott az amerikai kormány rendkívüli segélycsomagja is, amelynek keretében mintegy 750 milliárd dollárnyi munkanélküli segéllyel támogatták azokat a munkavállalókat, akiknek a lezárások miatt bezártak a munkahelyeik. A szerzők nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a gyerekszám növekedéséhez a terhesgondozás akadozása és az abortuszok számának a csökkenése is hozzájárulhatott, de szerintük ennek hatása elhanyagolható volt.
A koronavírus-járvány első hulláma után Magyarországon is elindultak a találgatások arról, hogy a koronavírus vajon hátszelet ad-e a 2020-ban bevezetett családtámogatási intézkedéseknek, például a babaváró támogatásnak, vagy inkább visszafogja már érezhető hatásaikat. Miközben számos tanulmány megerősíti, hogy az időben és nagyságrendekben eltérő katasztrófák, csapások, pusztító természeti jelenségek és a születésszámok változása között léteznek ok-okozati összefüggések, mégsem lehet egyenes következtetésekre jutni egy-egy vis major helyzetből.
Az 1918-as spanyolnátha közvetlenül a járvány után például a születések száma sok helyen, például Svédországban, Norvégiában, Tajvanon, Japánban, Indiában és az Egyesült Államokban is csökkent, majd az utána következő években lassú növekedésnek indult. Magyarországi szakértők pedig már a járvány elején felhívták a figyelmet, hogy a családtámogatási intézkedések miatt nehéz elkülöníteni a vírus miatti változásokat az együttesen ható egyéb trendektől.
Szalma Ivett szociológus hazai kutatása mindenesetre idén márciusban arra világított rá, hogy a covidjárávny alatt a születések száma számos országban nemhogy nem nőtt, de egyenesen csökkent. Ráadásul nemzetközi viszonylatban is Magyarországon csökkent a leginkább, pedig a kutatócsoportja által kérdezettek 80 százaléka állította, hogy nem változott gyermekvállalási terve a pandémia hatására. Az pedig egyértelműen jelezte a magyar kutatás, hogy a megkérdezettek 12 százaléka egyértelműen a covidjárvány miatt halasztotta el a gyerekvállalást, vagy akár végleg le is mondott arról.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: