Szegény embert még a covid is húzza: bemutatták a járványidőszakot elemző nagyszabású magyar kutatás eredményeit
Nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, és szinte az élet minden területén rosszabbul jártak a társadalom peremére szorult vagy tőlük alig jobb helyzetben lévő, egyébként is sérülékeny csoportok a koronavírus-járvány miatt: jobban támadta őket a vírus, kevésbé voltak hajlandók oltakozni, nagyobb valószínűséggel veszítették el az állásukat, és a megnövekedett nyomás nagyobb lelki terhet rótt rájuk.
Ez derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete keddi minikonferenciáján, ahol egy tavaly év végén végzett kutatás eredményeit mutatták be. A kutatók a 2021. november 29. és december 11. között, vagyis a negyedik járványhullám felfutó szakaszában, két online kérdőívvel, kvótás mintavétellel, 1000-1000 fős válaszadási eredménnyel mérték fel a 18-65 év közötti magyar felnőtt lakosság koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatait. Olyan kérdéseket vizsgáltak, mint hogy a városokat vagy a falvakat sújtotta inkább a koronavírus, mitől tartanak valójában az oltásellenesek, hányan veszítették el a munkájukat vagy kaptak kevesebb fizetést a COVID miatt, és tényleg rámentek-e a párkapcsolatok vagy a barátságok a járványra.
A járvány az urbánus, szegényebb térségeket szereti
Az egyik 1000 fős vizsgálatból az derült ki, hogy a válaszadók 56,2 százaléka a felmérés időpontjában még nem kapta el a koronavírust, 15,4 százalékuk igazoltan átesett a fertőzésen, míg 11,1 százalékuk nem teszteltette magát, bár tünetei alapján úgy gondolja, elkaphatta a betegséget. Szirmai Viktória, aki kutatótársaival a vírusfertőzöttek társadalmi-strukturális helyzetét és térbeli elhelyezkedését vizsgálta, arra jutott, hogy a városi lakosság körében volt jellemzőbb a koronavírussal való megfertőződés: az igazoltan covidosok 52,2 százaléka származott városi, 30 százalékuk falusi környezetből, míg 17,8 százalékuk Budapestről. A járvány ugyanakkor nem egyszerűen a városokat, hanem kifejezetten az alacsony társadalmi státuszú városnegyedeket sújtotta, és a területi egyenlőtlenség hatásai egyértelműen kibontakoznak az adatokból. Szirmai elmondta: azok, akik elégedettebbek saját jövedelmi helyzetükkel, nagyobb valószínűséggel teszteltették magukat. Ebből sejthető, hogy a PCR-tesztelés ingyenessé vagy könnyebben elérhetővé tétele épp az alacsonyabb jövedelműek életét könnyítette volna meg számottevően.
Uzzoli Annamária a Qubit kérdésére elmondta: a járványhullámok levonulásakor egyfajta nyugat-keleti megosztottságot érzékeltek. A hullámok felszálló ágában a vírusos betegek között felülreprezentáltak voltak a nyugat-magyarországi és közép-magyarországi, urbánus, városokkal teli területek, miközben a leszálló ágban a fertőzések gócpontja áttevődött a félperifériákra és a perifériákra. Ebben a tekintetben egyedül a negyedik hullámnál volt kivétel, amikor a delta variáns az ország déli-délkeleti területeit támadta először, és onnan terjedt északra és nyugatra.
Csökkenő gyerekszám, ingadozó oltási kedv
A járvány leghatékonyabb fegyvereként bevetett oltásokkal kapcsolatos magatartásokat vizsgálta Brys Zoltán, akinek eredményei azt mutatják, hogy az idősebbek, a magasabb iskolai végzettségűek, a városban élők és a férfiak körében magasabb az oltási hajlandóság, míg a nehezebb jövedelmi helyzetben lévők és általában véve a sérülékenyebb társadalmi csoportok kevésbé hajlandók oltakozni. A nők esetén ez az eredmény azért érdekes, mert ők általában egészségtudatosabbak, jobban betartják a járványügyi intézkedéseket (maszkviselés, távolságtartás), mint a férfiak, az oltással szemben mégis ők bizonyultak elutasítóbbnak. A nők oltásokkal szembeni ellenérzéseit a kutatók a járványügyi fegyelmezettségben – ha van maszk, minek az oltás? – és a gyermekvállalás miatti óvatosságban keresik.
Ez utóbbi témát, vagyis a gyermekvállalást járta körül kutatótársaival Szalma Ivett, aki előadásában kifejtette: sok spekulációval ellentétben már a járvány elején a gyerekszám csökkenésére számított, viszont az őt is meglepte, hogy a születések száma nemzetközi viszonylatban is Magyarországon csökkent a leginkább – annak ellenére, hogy válaszadóik 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem változott gyermekvállalási terve a pandémia hatására. További 8 százalék változtatott tervein, de nem a covid miatt, és mindössze 12 százalék mondta azt, hogy ténylegesen a koronavírus-járvány áll annak hátterében, hogy elhalasztotta a gyerekvállalást, vagy lemondott róla. A kutatás itt két fontos befolyásoló tényezőt mutatott ki: azok, akik aggódtak a járványhelyzet miatt, és azok, akik úgy vélték, hogy a ma születő gyerekük életszínvonala rosszabb lesz, sokkal nagyobb eséllyel döntöttek úgy, hogy nem vállalnak gyereket.
Aki szegény, annak jobban betett a covid
Munkafronton szintén a sérülékenyebb társadalmi csoportokat viselte meg leginkább a járvány, és Gárdos Judit, Hungler Sára és Illéssy Miklós kutatása szerint nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek is. Az alkalmazotti státusszal rendelkező válaszadók 9,7 százaléka számolt be arról, hogy a járvány miatt veszítette el az állását, további 12,8 százalékuknak csökkent a fizetése, 7,6 százalékuknak a munkaideje, és mintegy 5 százalékuk kényszerült fizetés nélküli vagy betegszabadságra, viszont a legrosszabbul a legkevésbé képzettek jártak.
A felmérés azt mutatta, hogy a többi európai uniós tagállamhoz képest Magyarországon kevésbé tértek át a munkavállalók home office-ra, így a munkahelyek nagyobb arányban járultak hozzá a fertőzés terjedéséhez. A kormány a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat és az ezzel járó felelősséget úgymond kiszervezte a munkáltatóknak, és a keletkező pluszköltségeket rájuk és a munkavállalókra terhelte. A három hónapig folyósított álláskeresési járadékot például nem hosszabbították meg, miközben a felmérések szerint egy munkavállaló átlagosan 16 hónapig keres munkát. Emellett a legtöbb munkaadó megpróbálta saját költségén, saját szervezésben megvédeni munkavállalóit: a dolgozók mintegy 62 százalékának biztosítottak ingyenes maszkot, és a munkaadók ötöde saját költségén havonta vagy gyakrabban teszteltette is alkalmazottait.
Nem csupán a munkakörülményeket, hanem a lakhatást is befolyásolta a covid, bár Kőszeghy Lea szerint a járvány vizsgált másfél évében a lakásmobilitás kisebb mértékű volt, mint a megelőző öt évben. Viszont az egyébként is mobilisabb csoportok, vagyis a magasabb jövedelműek, a városokban élők és a fiatalok mellett a kényszerből költöző alacsonyabb jövedelműek aránya is megnőtt, és elsősorban az albérleti szektorban látszott nagyobb mozgolódás.
Leépültek a baráti kapcsolatok, erősödtek a családi kötelékek
Ahogy az várható volt, a járvány a magyar társadalom mentális egészségén is látható nyomot hagyott. Sipos Alexandra kérdőíves kutatásából az derült ki, hogy a válaszadók 38 százaléka a vizsgált időszakban magányosnak érezte magát, és 36 százalékuk érezte úgy, hogy rosszabb vagy sokkal rosszabb lett a lelki egészsége. Erről nagyobb valószínűséggel számoltak be a nők, a rossz jövedelmi helyzetben lévők, illetve azok, akik háztartásukban megküzdöttek a betegséggel vagy a covid miatti halállal.
A nehéz helyzetet az is tetézte, hogy a társas támogatás, a család vagy a barátságok megtartó ereje is veszélybe került a fizikai távolságtartás, a home office vagy a karantén intézményével. Albert Fruzsina és kutatótársai a kapcsolathálózatok alakulását vizsgálták meg behatóbban, és arra jutottak, hogy Magyarországon kitüntetett szerepet töltenek be a családi viszonyok, és ezek, ha lehet, még erősödtek is a járvány hatására. A felnőtt lakosság nagyobb része, 57 százaléka számára a társa jelenti a legfontosabb emberi kapcsolatot, és a párkapcsolatok minősége a covid hatására sem változott számottevően. Ugyanakkor a párkapcsolatban élők ötöde nem említette a számára fontos kapcsolatok között a párját, ami azt mutatja, hogy a sorok között rossz kapcsolatok bújnak meg.
Dávid Beáta előadásában rámutatott, hogy a járványidőszak a baráti kapcsolatok gyengülését hozta, elsősorban a nők, a fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek körében, de általában véve jellemző, hogy romlott a kapcsolatok minősége, ritkult a találkozások száma és megnehezült a kapcsolattartás. A kutató szerint nagy kérdés, hogy a járvány enyhülésével ezek a folyamatok fordulatot vesznek-e.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: