A kormány a természetvédelmi területek kiárusításával növelné az állam bevételeit
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd este nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely az állami vagyonnal való gazdálkodást érintő törvények módosításával, a vagyonelemek hasznosításának és értékesítésének megkönnyítésével növelné az állam bevételeit a „kritikus gazdasági helyzetben”. A javaslat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartozó természetvédelmi területek értékesítésének több feltételét is törölnék az állami vagyonról szóló törvényből.
A hatályos jogszabály szerint akkor értékesíthető egy állami tulajdonban lévő védett természeti terület, ha az ingatlan közvetlen szomszédságában álló terület tulajdonosa szeretné azt megvenni, majd a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv megállapítja, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása a meghatározott feltételek mellett akkor is biztosítható, ha a terület kikerül az állam tulajdonából.
Ahogy azt a Mérce is írja, emellett az osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetén kerülhet sor az MNV-hez tartozó tulajdonrész értékesítésre, ha az állam a kisebbségi tulajdonostárs, és olyan másik tulajdonostárstól érkezik vételi ajánlat, aki legalább 3 éve rendelkezik a részével.
A Semjén mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nevével fémjelzett javaslat szerint a fenti két esetben mellőzni lehet a versenyeztetést az értékesítés során, vagyis gyakorlatilag bárki hozzájuthat a védett természeti területekhez. Vagy ahogy a törvényjavaslat visszavonását követelő Greenpeace írja közleményében: „Ha tehát valakinek egy szép nemzetipark-darabkára, vagy mondjuk a közeli tájvédelmi körzet egy szeletére fájna a foga, akár meg is vásárolhatja azt magának.”
A természeti területek megszerzésének továbbra is feltétele maradna, hogy az illetékes természetvédelmi szerv meghatározza a védettségi szint fenntartásához szükséges feltételeket, amelyeket a magántulajdonosnak szerződésben kell vállalnia, és éves beszámolóban kell a szervet értesítenie a terület fenntartásáról. A Greenpeace hozzáteszi: „A törvényjavaslatban ugyan az áll, hogy ez csak a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával történhet meg, ám azt nem lesz nehéz megszerezni, mivel független természetvédelmi hatósági rendszer már rég nincs Magyarországon.”
A módosító javaslatban a „művelés alól kivett védett természeti területekről” van szó, amelyek a Greenpeace szerint lehetnek például felhagyott bányák, utak, csatornák, árkok vagy mocsarak. „Azonban ezeket az évek óta zavartalan természetvédelmi oltalom alatt álló területeket legtöbbször már visszafoglalta a természet. Van olyan felhagyott bányánk, ahol rendkívül ritka uráli bagoly él, értékes, kiszáradással fenyegetett, de még meglévő mocsarak, a csatornapartokon pedig gyakran óriási a biológiai sokféleség, rovarok, békák, siklók és madárfajok tucatjai élhetnek ezeken a helyeken” – írják.
A szervezet szerint mindez „a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink gátlástalan kiárusítását” jelenti, ezért azt követeli, hogy a kormány azonnal vonja vissza a törvényjavaslatot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
