Nem kell, hogy őszinte legyen, a mosoly minden kultúrában javítja a hangulatot
Azért mosolygunk, mert jókedvünk van, vagy ha mosolygunk, jókedvünk lesz? Erre a dilemmára próbált választ találni mintegy 4 ezer kísérleti alany bevonásával egy nemzetközi kutatócsoport. A 19 országban zajló kutatáshoz az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tudósai, Nagy Tamás, Aczél Balázs és Hajdú Nándor is csatlakoztak. A kutatók Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmányából kiderül, hogy mindkét folyamat működik, vagyis az emberek hangulata akkor is javul, ha a jókedvet csak megjátszva mosolyognak.
A mimikai visszacsatolás elméletet, vagyis azt az elképzelés, hogy az arcizmok akaratlagos mozgása, tehát például egy hamis mosoly arcra erőltetése hozzájárul a pozitív érzelmek megéléséhez, a hangulat javításához. The Expression of Emotions of Man and Animals című munkájában Charles Darwin már a 19. században is azt állította, hogy „az érzelmek külső fizikai megjelenése tovább fokozza a szóban forgó érzelmek intenzitását, míg az érzelmek kifejeződésének az elfojtása gyengíti magát az érzelmet. Még az adott érzelem szimulálása is kiválthatja a megjátszott érzelmet.” Darwin szerint tehát az érzelmek kifejeződése nemcsak következménye, hanem egyúttal oka is az adott érzelem megélésének. Darwin és követői állításait sokan próbálták bizonyítáani, ám a tézis alátámasztására mindeddig meglehetősen kevés adat állt rendelkezésre, és azok is ellentmondásosak voltak.
A mimikai visszacsatolás elméletének Darwin eredeti felvetése szerint létezik egy enyhébb verziója, miszerint az érzelmek kifejeződése vagy elrejtése (úgy is, mint a pókerarc) legfeljebb erősíteni vagy enyhíteni képes egy-egy alapvető érzelmet. A radikálisabb elképzelés szerint a mimikai izmok működése és akaratlagos működtetése megteremteni is képes egy-egy érzelmet. Így például az elmélet szerint azok, akik olyankor is mosolyognak, amikor nincs rá semmi okuk, valóban derűsek és jókedvűek lesznek, míg azok, akik arckifejezése folyton borongós, akkor is rosszkedvvel kell számolniuk, ha semmi kellemetlenség nem éri őket.
A kérdést a korábbi tanulmányok metaanalízisével is megpróbálták tisztázni, amelynek végeredménye szerint az arckifejezés legfeljebb minimális mértékben járul hozzá egy érzelem megéléséhez. A mostani felmérésben a kutatók mosolygó színészek fotóit mutatták meg a kísérleti alanyoknak, akiket aztán arra utasítottak, hogy utánozzák a képen látott arckifejezéseket. Ezután a kísérletben részt vevők egyik csoportjának a fogával egy tollat a szájában tartania, ami eleve mosolygásra késztette az ebbe a csoportba tartozókat, míg a másik csoportnak az ajkával kellett megakadályoznia a toll kiesését, így ők ha akartak sem tudtak mosolyogni. A résztvevők felének – a tolltartás mikéntjétől függetlenül – pozitív hangulatú képeket vetítettek. Végül az összes résztvevőnek ki kellett töltenie egy kérdőívet arról, hogy mennyire érzi magát boldognak.
A tollas kísérletnek egyébként ugyancsak van klasszikus előzménye, 1988-ban a Mannheimi Egyetem és az Illinois-i Egyetem három személyiségpszichológusa, Fritz Strack, Leonard Martin és Sabine Stepper hasonló módszerrel próbálták igazolni az arckifejezés érzelmekre gyakorolt hatását. Az ő eredményeiket, miszerint Darwinnak igaza volt, 2016-ban Eric-Jan Wagenmakers holland matematikus cáfolta, aki a világ 17 különböző laboratóriumában ismételte meg az eredeti, 1988-as kísérletet, és nem talált a németekéhez hasonló összefüggéseket.
A mostani vizsgálatban a kutatók úgy találták, hogy a legintenzívebb boldogságérzést az váltotta ki, amikor a résztvevők önszántukból és a saját elképzeléseik szerint másolhatták le a fényképeken látott vidám arcokat. A tollal kikényszerített vidámság lényegesen kevésbé hatott a résztvevők valódi megéléseire, ám annak is volt pozitív hatása azoknak a csoportjához képest, akik a toll miatt nem tudtak mosolyogni. A kísérlet az arról szóló sajtóközlemény szerint egyértelműen bizonyította, hogy a hamis mosoly is jókedvre deríti az embereket, ami ráadásul az összes résztvevő ország kísérleti alanyaira igaznak bizonyult, Kenyától Magyarországon át Japánig.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: